A Világbank adatai szerint Magyarország is felkerült azoknak az országoknak a listájára, ahol a leggyorsabban nőnek az élelmiszerárak. A top tízes listán Magyarország előtt nem sokkal vezet Suriname és Ruanda.

A Világbank a top tízes listát a világ leggyorsabban dráguló élelmiszerárairól országokra lebontva a Twitter-oldalán tette közzé december 26-án.

A belföldi élelmiszer-drágulás világszerte továbbra is magas. A 2022 augusztusa és novembere közötti időszak adatai magas inflációt mutatnak szinte valamennyi alacsony és közepes jövedelmű országban; az alacsony jövedelmű országok 88,2 százalékában, az alsó-közép jövedelmű országok 90,7 százalékában és a felső-közép jövedelmű országok 93 százalékában 5 százalék feletti, és sok országban két számjegyű az infláció.

A Világbank elemzése szerint magas jövedelmű országok körében a magas élelmiszer-inflációval küzdő országok aránya 81,8 százalékra emelkedett. A leginkább érintett országok Afrikában, Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában, Európában és Közép-Ázsiában találhatók.

Below: the 10 countries with the highest food price inflation in the latest @WorldBank assessment. https://t.co/MpfUXTJvpj pic.twitter.com/FIVdY7zDCv

— World Bank (@WorldBank) December 26, 2022

Vajda Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője Facebook-oldalán megjegyezte a táblázat közzététele alatt, hogy ezzel 

a 10. legsúlyosabb élelmiszer-inflációval sújtott ország vagyunk a világon. Igen, a háborúban élő Ukrajnát is megelőztük.

A politikus szerint ezzel Magyarország ismét „prominens társaságba került”.

Magyarország ezért került fel a listára

Az orosz–ukrán konfliktus világszerte megnövelte az élelmiszerárakat, viszont a top tízes listára jutáshoz egyedi probléma volt szükséges a kiemelt országokban. A nemzetközi mintázattól eltérő magas hazai élelmiszer-inflációt több tényező is magyarázza:

• A megugró energiaárak és a magas szállítási költségek közvetetten hozzájárulnak az élelmiszerárak növekedéséhez.
• A dinamikus béremelkedés az élelmiszeripari vállalatok munkaerőköltségét is nagymértékben fokozta.
• Az importált termékek esetében a vállalatok áthárították a fogyasztói árakba az árfolyam-leértékelődésből fakadó hatást.
• A NETA- és a jövedékiadó-emelés árnövelő hatása az őszi hónapokra begyűrűzött az érintett élelmiszerek árába. 
• A fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb átárazásra.
• Az élelmiszerárstopok miatt a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt. Az ársapkák kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos inflációs hatás maradhat fenn, ami ellen küzdeni kell. 
• A hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége szintén hozzájárult az élelmiszerárak gyorsabb emelkedéséhez. 

(Index)