h i r d e t é s

A hatósági ár kinyírja a kis töltőállomásokat

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

A hatósági ár kinyírja a kis töltőállomásokat

2022. december 01. - 07:40

Drámai visszaesés a kis kutakon: amennyivel zuhantak idén a márkátlan töltőállomások eladásai, legalább annyival ugrott a márkás egységek forgalma

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A tavalyi, soha nem látott magasságból idén minden korábbinál alacsonyabbra csökkent a nagy láncoktól független, úgynevezett fehér kutak piaci részesedése – számítottuk ki az országos kimutatásokat közlő Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a nagy márkákat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség első háromnegyed évi számainak összevetésével.

Míg az összes nyilvános hazai töltőállomás közel felét kitevő, mintegy ezer fehér kút számításunk szerint a tavalyi év harmadik negyedében az egységek benzin- és gázolajforgalmának közel harmadát képviselte, ez az arány az idei év júliusa és szeptembere között soha nem látott mélységbe, 24 százalék közelébe süllyedt. Az első kilenc hónap összesített adatai is hasonló képet mutatnak, mely szerint a 33 százalék közeli részesedés 25 százalék alá került. Vagyis az adat az év során nem sokat változott. A hasonló számú márkás, vagy „színes” töltőállomások részesedése arányosan, 66 százalékról értelemszerűen 75 százalékra nőtt, ami tavaly szintén soha nem látott mély-, idén pedig csúcspontnak számított.

A piaci átrendeződés az értékesített mennyiségben kifejeződik: a harmadik negyed év során a független (fehér) kutak mindössze 84 millió liter benzint és 306 millió liter gázolajat adtak el. Ez az előző év hasonló időszakához viszonyítva 44, illetve 17 százalékos visszaesés, illetve a benzin esetében mélypont.

A kis kutak összesített forgalma a VII. és a IX. hónap között az év előző időszakával összevetve átlagosan negyedével csökkent. A színesek ugyane időszakban 459 millió liter benzint és 746 millió liter gázolajat forgalmaztak, ami 13 és 15 százalékos ugrás az előző év hasonló időszakához képest és egyaránt rekordszint. Az év első kilenc havára vetítve a fehér kutak 265 millió liter benzint és 897 millió liter gázolajat adtak el, ami 33 és 9 százalékos, összességében pedig 16 százalékos zuhanás. Az év előrehaladtával tehát a fehér kutak helyzete egyre romlik. A színes kutak 1,3 milliárd liter benzint és 2,3 milliárd liter gázolajat értékesítettek, ami 23 és 28 – összességében 26 – százalékos ugrás. Itt mind az eladott mennyiség, mind a növekedés mértéke messze rekordszint.

A két, meglehetős nagy arányban széttartó folyamat eredőjeként az országos számadatok csak kis mértékű változást mutatnak. A harmadik negyed év során 544 millió liter benzint és 1250 liter gázolajat adtak el, ami 3, 2,4, összességében pedig 2,6 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest. (Vagyis a hazai üzemanyagforgalom összesített bővüléséből kiinduló, amúgy igen elterjedt fejtegetések az év harmadik negyedévére nem állnak meg.) A színes és a fehér kúthálózatok adatain túl az összesítés tartalmazza a közvetlen – lényegében csak a dízelre korlátozódó - nagykereskedelmi értékesítést is. Ez az amúgy csekély, a harmadik negyedév során mindössze kétszázmillió litert kitevő piaci szelet szintén rekordmértékű, 25 százalékos visszaesést mutat. Ez azt jelzi, hogy a hatósági ár bevezetése miatt – az év során fokozatosan elrendelt tilalmakig – a zárt állomásokon az üzemanyaghoz csak piaci áron hozzájutó, nagyfogyasztó járművek előszeretettel soroltak be a hatósági áron értékesítő, nyilvános töltőállomásokra.

Január és szeptember között összesen 1,6 milliárd liter benzin és 3,7 milliárd liter gázolaj fogyott országosan, ami 6,6 és 8,6 – összességében 8 - százalékos bővülés. Bár ezek – a gázolaj növekedési értékét leszámítva – szintén mind csúcsszintek, a korábbi évek szintjétől nem ütnek el jelentősen. Vagyis az év mondhatni a korábbi évek ütemének megfelelő, 5-10 százalékos keresletbővülést hozott.

A változásokat szakértők egyöntetűen a tavaly november 15-től bevezetett kis-, illetve február végétől hatályos, 480 forintos nagykereskedelmi „ársapka” bevezetésének tovagyűrűző hatásaival magyarázzák. A hatósági ár bevezetése nyomán a kiskereskedelmi tevékenység gyakorlatilag veszteségessé vált, amit a nagykereskedelmi árszabás csak még a piaci árak alakulásától is függetlenített. (Ugyanakkor a tőzsdei szinteken alapuló piaci üzemanyagárak változatlanul jócskán meghaladják a hatóságiakat.) Ez a helyzet alapvetően a tartalékokkal nem rendelkező, nagy láncokhoz nem tartozó, jellemzően kis- és középvállalkozásokat sodorta a csőd szélére.

Fokozta a gondokat, hogy a nagykereskedelmi árkötelezvény bevezetésekor a Molon kívüli összes – jellemzően külföldről vásárló, addig a piac 30 százalékát ellátó – nagykereskedő levonult a piacról, mondván, hogy más államokban drágábban tudja eladni termékét. Az így beszállító nélkül maradt kis kutak kénytelenek voltak a piacon maradt egyetlen nagykereskedő, az ország egyetlen finomítóját üzemeltető Mollal leszerződni, amely azonban e kör számára látványosan rosszabb szerződési feltételeket szabott. A márkás láncok jobban bírják a veszteségeket. Bár a kormány szerint a Mol azért képes tartani az alacsony nagy- és kiskereskedelmi árakat, mert Orbán Viktor Brüsszelben kiharcolta, hogy az olajcsoport – az uniós tagállamok túlnyomó többségével szemben – a jövőben is vásárolhasson a széles körű kereskedelmi korlátozások miatt a világpiacinál olcsóbb orosz olajat. Mindemellett sokak szerint a hatósági áraknak tudható be, hogy a Mol különböző okokra hivatkozva egyre kevesebb készterméket ad ki a finomítóból. Így 192 kiskutas partnere a múlt hét óta egyáltalán nem kap tőlük semmit. De immár a régebbi partnerek is alig kapnak valamit. Mi több, a Mol saját kútjainak hatósági áras oszlopai is egyre-másra merülnek le. Ennek tudható be, hogy immár az összes hazai töltőállomáson korlátozzák a vásárolható mennyiséget, sok esetben akár néhány literben is. A kormány egyelőre nem hozott döntést a hatósági üzemanyagárrendszer január 1-je utáni sorsát illetően – közölte a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

 

Piacszerzés a vád

A színes és a fehér kutak közötti piaci átrendeződés oka, hogy az árkülönbség megszűntével, illetve a minimális porciók megjelenésével a közlekedők jó része átszokott az általában kényelmesebb, márkás egységekre. A kiskút-üzemeltetők szerint a kormány és a Mol így szeretné kiiktatni az egyre magasabb piaci részesedésű és az árakat is "kordában tartó" kis töltőállomásokat. A színes láncok képviselői ezt tagadják, mondván, számukra is szinte kezelhetetlen kihívást jelent a náluk jelentkező többletigény.

(Népszava)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky