Tény, hogy az új koronavírus-járvány hatalmas károkat okoz a fejlett országokban, de sokan megfeledkeznek arról, hogy a szegény térségekben a károk sokkal jelentősebbek is lehetnek. A legfrissebb adatok szerint Afrikában több mint 4 300 fertőzést regisztráltak eddig, míg Indiában átlépte az ezer főt a koronavírusos megbetegedések száma. Az Economist úgy véli, hatékony társadalmi távolságtartási kampányok nélkül a szegényebb országok lakosságának akár 25-80 százaléka is megfertőződhet.

Bajban a közegészségügyek

A COVID-19 vírus hamar letarolhatja a fejletlenebb országokat, amelyekben a közegészségügy végképp nincs abban a helyzetben, hogy felvegyék a kesztyűt a járvánnyal. Legtöbbjüknek komoly kihívást jelent a már ismert fertőző betegségek gyógyítása is, nemhogy egy új és ismeretlen járvány. Példának okáért, a pakisztáni éves egészségügyi költés egy főre jutó része csupán a kétezrede az amerikainak.

Míg Magyarországon megközelítőleg a GDP 7,4 százalékát fordítjuk az egészségügyre, addig Pakisztánban ez az arány csupán 2,6 százalék körül mozog.

De előfordulnak olyan országok is, mint Uganda, ahol több miniszter van, mint kórházi ágy az intenzív osztályon. Érdemes visszatekinteni, a történelem folyamán a fejletlenebb térségeket sújtotta a legkeményebben egy-egy világjárvány, és ehhez jön még hozzá az a tény, hogy a legtöbben Afrikában halnak bele az AIDS-be, míg a spanyolnátha India teljes lakosságának 6 százalékát törölte el.

Fejlődő országok tucatjai léptettek érvénybe karanténokat és lezárásokat. Míg Indiában például teljes otthon elhagyási tilalmat rendeltek el 21 napig, addig a Dél-afrikai Köztársaságban többször volt szükség a katonaság bevetésére is, hogy betartassák a kijárási tilalmat. Ezek ugyan lelassíthatják a koronavírus-járványt, de meg nem állítják azt.

A struccpolitika nem megoldás

De probléma az is, hogy sok országban még mindig tagadásban élnek. A mianmari utcai piacok például a mai napig tömve vannak, Brazíliában pedig Jair Bolsonaro elnök elhessegeti a COVID-19-hez köthető kérdéseket, mintha csak valami nátháról lenne szó. Néhány ország vezetője erősen szélsőséges nézetek vall. Tanzánia elnöke, John Magufuli példának okáért sem a templomok, sem a mecsetek lezárását nem támogatja, sőt, arra buzdítja a lakosságot keressék az igaz gyógyulást Istenüknél, mert a koronavírus "nem élhet meg Krisztus testében".

Sőt, sok autokratikus berendezkedésű országban kézenfekvő kifogás a COVID-19, hogy szorosabbra fogják a gyeplőt, és betiltsák a politikai gyülekezéseket, elhalasszák a választásokat, vagy kiterjesszék az állampolgárok hétköznapjainak megfigyelését.

Nincs semmi jó hír?

Nyilvánvalóan akadnak bíztató adatok is. A szegényebb országokban az átlagos életkor sok esetben alacsonyabb - a medián életkor Afrikában például 20 év alatt van - és az eddigiek alapján a koronavírus kisebb eséllyel halálos kiemenetelű a fiatalabbaknál. Továbbá fontos az is, hogy jóval alacsonyabb sok helyen a népsűrűség. Azokban az országokban, ahol az éves jövedelem nem haladja meg az ezer dollárt - ez kevesebb, mint 322 ezer forint egy évben - a lakosság kétharmada szétszóródva él a vidéken. Így a farmerek zavartalanul termeszthetnek anélkül, hogy megfertőznék egymást. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy sok országnak van tapasztalata vírusjárvánnyal kapcsolatban.

Azokban a nyugat afrikai országokban például, ahol elszenvedték már az ebola-járványt, sokat tanultak a higiéniai védekezés, kontaktkutatás és közösségi terek biztosítása tekintetében.

Na persze akadnak nehézségek is bőven ezekben az országokban. Ugyan az átlag életkor alacsonyabb ezeken a területeken, de általában gyengébb a tüdejük és immunrendszerük az itt élőknek, az alultápláltság, TBC vagy HIV fertőzés következtében. Illetve a vidéki emberek ugyan később, de vélhetően találkozni fognak a vírussal. A karanténok és kijárási tilalmak fenntartása kifejezetten nehézkes lesz, hogyha a kormányok intézkedései nem képesek megfelelő szociális-hálót biztosítani ezek mellé. A vállalatoknak hitelekre lesz szükségük, hogy elkerüljék az elbocsájtásokat, a dolgozóknak pedig pénz kell, hogy átvészeljék a nehéz időszakot.

Ezek a szegény országok pénzügyileg nem túl izmosak, és a szociális ellátás fenntartásával is alapvető problémáik vannak. Így a koronavírus-járvány elleni küzdelem is nagyon nehéznek ígérkezik számukra.

A természeti erőforrásokra - mint a nyersolaj vagy ásványkincsek - a globális kereslet apadozik, azonban ezek képezik a legtöbb feltörekvő gazdaság piacának alapját. A turizmus tekintetében pedig nem most jött meg a kedve az embereknek ellátogatni a Machu Picchu-hoz, vagy éppen az egyiptomi piramisokhoz. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi befektetők majdnem 83 milliárd dollárt vontak ki a felemelkedő piacokból a koronavírus okozta sokkhatás óta. Ez a valaha volt legnagyobb tőke kivonás, amit regisztráltak a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnél.

Szűkösek a költségvetések

Több fejletlenebb ország esetében komoly költségvetési hiányt eredményez a válság, és összeomolhatnak az államháztartások a megemelkedett egészségügyi kiadások és mentőcsomagok hatására. Miközben a gazdag országok államai olcsón jutnak ilyen időkben hitelekhez, - amikor a befektetők a kockázatkerülésre játszanak, - a szegényebb országoknak már nehezebb kölcsönhöz jutni. A választás így az életek megmentése, és a megélhetések védelme között iszonyatosan nehéz, egyik sem egyértelmű opció.

Ha lezárjuk a városainkat akkor sokakat megmentünk a koronavírustól, akik cserébe így éhen halhatnak

 - fejtette ki félelmeit Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke.

Nem túl nagy segítség az sem, hogy sok jobb módú ország gazdaság politikája nacionalista fordulatot vett a járvány hatására. Egyes EU országok az orvosi felszerelések exportját korlátozzák, ami az unió alapvető értékeivel szemben megy - írja cikkében az Economist. Más országok, például Kazahsztán, pedig visszafogják az élelmiszer-exportot.

Ha a globális kereskedelem visszaszorul, a gazdasági károk sokkal nagyobbak lesznek, pláne a szegény térségekben, ahol az élelmiszer import akadozása élethalál kérdése is lehet.

Mivel sok mindent nem tudunk még az új koronavírussal kapcsolatban, ezért a válaszlépéseink is hiányos információkon alapszanak, azonban akadnak egyszerű és egyértelmű intézkedések is. A szegényebb térségek országaiban például fontos lenne az emberek időben történő tájékoztatása pontos információkkal, és gyakorlati tanácsokkal, anélkül, hogy elmismásolnák a védekezést.

Ideje nagylelkűnek lenni

Mindeközben a gazdagabb térségeknek kéne gyors, és kiadós segítséget nyújtania a harmadik világ országainak. Míg az IMF jelezte, hogy készen áll 1 trillió dolláros összeget kölcsönözni - ez megközelítőleg 3220 milliárd forint - valószínűleg további segélyekre lesz szükség. Ám már a G20-ak is egy bőséges mentőcsomagon dolgoznak, miközben Kína az egészségügyi felszerelések ellátásával növeli egyre jobban befolyását a szegényebb térségekben.

Ahogy arra a múlt malária-járvány- és HIV fertőzés kampányai is rámutattak, egy jól szervezett globális összefogásra lenne szükség, hogy visszaszorítsuk a járványt. Túl késő van, hogy elkerüljük a jelentős elhalálozásokat, de nem túl késő, hogy elkerüljük a katasztrófát. A gazdagabb országoknak nagyon is önös érdeke, hogy a belföldi egészségügyi és gazdasági harc mellett, segítsen globálisan is a koronavírus-járvány legyőzésében a feltörekvő országokat, vagy könnyen vissza is terjedhet a vírus hozzájuk. (penzcentrum.hu)