h i r d e t é s

A forró uborka

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

A forró uborka

2022. július 23. - 16:50

Méghogy uborkaszezon. Legfeljebb abban az értelemben, hogy tényleg savanyú.

Ahogy a szezonban szokás, a savanyúságok javát eltesszük télire. Majd amikor megjön az első fűtésszámla, élvezhetjük az ízét. Savanyú lett az uborka, nem sárga. Ha nem tetszik, felmászhatsz majd a fára. (Az előre vagy hátra menés kérdését most nem ajánlanám megvitatni.) Már ha nem vágják ki az összeset, annyi kályhát vásároltak össze hirtelen a népek, hogy csak győzzük mivel felfűteni.

Mivel a lakásban a meleg köztudomásúlag felfelé száll, a létra tetején simán átvészelem a leghidegebb hónapokat is.

Minden más értelemben a nyár inkább forrónak, mint unalmasnak tűnik. Ez is nagyon rendben van. A felmérések szerint a magyarok kétharmada egyáltalán nem nyaral, még egy vagy két hetet sem engedhet meg magának. Legalább nekik is van mivel eltölteniük az időt. Mindenki lázasan számol, majd másnap kezdheti elölről, hiszen a hivatalos számok napról napra változnak. Kivéve azt, ami már kezdettől hazugság volt, mármint az úgynevezett átlagot. Ahhoz ragaszkodnak. Hazudni csak pontosan, szépen…, nem ám össze-vissza, mint az ökörhugyozás. Németh Szilárd legutóbb Tusnásdfürdőről üzente meg, hogy aznap mennyi a mennyi. Nem annyi, mint amit előzőleg Gulyás mondott, de mindegy. Legfeljebb a gyanúsan különutas Lázár majd ezért is bocsánatot kér, mint a katáért.

Mindenkit megnyugtatok: értem nem kell aggódni. Nemcsak azért, mert ha már helyesebbnek tartom a nem mindenkinek egyformán járó támogatást, akkor most kussoljak - persze én szociális alapon és valós számok alapján képzeltem a különbségtételt, ez meg minden, csak nem az. Velem mégis minden rendben lesz. Elhatároztam, hogy a telet a létra tetején töltöm. Én tudniillik azért lépem túl a limitet, mert egy öreg, szigeteletlen, az első világháború előtt épült belvárosi bérházban lakom, ahol a belmagasság 4 méter körül van. Nem falusi „Kádár-kocka” tehát, kora alapján inkább belvárosi Tisza-kockának nevezhetnénk, bár építészetileg az előbbinél kétségkívül tetszetősebb.

Ez a név ugyan kedvesebb a rezsim füleinek, viszont épp úgy lehetetlen átfűteni az ú.n. átlagáron. Hála isten medence, jakuzzi eddig sem jöhetett szóba, hacsak az erkélyen nem. Ám a szemben lévő ház folyton fel van állványozva, és az ott megjelenő építőmunkások nem biztos, hogy a habokból kiemelkedő Aphrodité látványára asszociálnának. Pedig némi jóindulattal igazán megtehetnék. A belső udvart meg sajnos elfoglalják a kukák, az sem kifejezetten pihentető feredőzésre való hely, folyton jön valaki, csapkodja a kukafedeleket, és káromkodik a büdös miatt.

Viszont mivel a lakásban a meleg köztudomásúlag felfelé száll - erről a tényről valamennyi függöny-leszedésnél magam is megbizonyosodtam -, a létra tetején simán átvészelem a leghidegebb hónapokat is.

Próbáltam ezt az ötletet a hasonló cipőben járó szomszédokkal is megosztani, de nem állíthatom, hogy ez megnövelte a népszerűségemet a házban. Pedig Gulyás azt mondta, hogy a rezsiintézkedésektől a kormány népszerűségének növelését várja. Igaz, az enyémről nem ejtett szót.

Jó, néha muszáj lesz lemásznom a létráról, de akkor majd pulóvert veszek. Úgyis ezt ajánlják. Mármint most, eddig ez a halódó Nyugat nevetséges ötletének tűnt, amin mi, büszke magyarok a hasunkat fogjuk a röhögéstől. Nem mondom, elég gyorsan kellett váltani, nem is sikerült minden kormányhű publicistának. Még csütörtökön is megjelent a Magyar Nemzetben olyan írás, ami a spórolós németek végromlását jósolta. Különösen azokon a részeken szórakoztam jól, amelyben a szerző felrója nekik a közmédiájuk elfogultságát meg a jogállam sérelmeit is.

Az igazi kérdés (már azon túl, ki miből fizeti a számlát) persze az, mit tesz a forró nyárban a kormány és az ellenzék. A kormányról nagyjából sejtjük. A kezdeti kommunikációs zűrzavar után muszáj lesz kijelölniük a belső és külső ellenséget. A belsőt tudjuk: Gulyás Tusnádfürdőn figyelemre méltóan fogalmazott, amikor finom különbségtétellel csak „az ellenzék baloldali részét” kárhoztatta. A Mi Hazánk rendben van, ők a nemzet hű, bár kissé forró fejű fiai és leányai. Orbán ma beszél, hát, nem lennék Brüsszel helyében. Meg Navracsicséban sem, aki már előre foghatja a fejét, hogy fogja ezt is kimagyarázni az Unióban.

Az ellenzék nem támaszkodhat ilyen rutinra. Nincs is igazán harcra kész állapotban. Most nem ők, hanem inkább az érintett civilek az akcióképesek. De rátelepedés nélkül is segíthetnek kiemelkedni civil mozgalmi vezetőket, megalakítani a katások és a rezsikárosultak különböző csoportjainak civil szervezeteit. Másrészt itt az alkalom bizonyítani kormányzó képességüket, épp azt, amit korábban kevésbé sikerült. Épkézláb, koherens javaslatokkal, energiapolitikai és válságkezelési szakmai kollégium (afféle válságkezelő szakértői árnyékkormány) létrehozásával, az önkormányzatok segítő szolgáltatásainak, tanácsadásainak működtetésével.

Vagy maradnak ők is „fenn, a magas létrán”, távol a népharagtól. Amelyből akkor ijesztő szélsőjobb erők kovácsolhatnak tőkét. Talán nem is a Fidesz ellenére.

De jobb volna, ha nem ők, hanem csak én másznék a létra tetejére, rezsivédelmet keresve. Én könnyebben letalálok.

 

Lendvai Ildikó, volt országgyűlési képviselő / Népszava

Címkék: 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s