Sanna Marin finn kormányfő a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy nem tudják befolyásolni a csatlakozás tagállami jóváhagyásának folyamatát, de a jóváhagyást eddig elmulasztó NATO-tagoknak, Magyarországnak és Törökországnak „nagyon világos jelzést” küldtek arról, hogy Svédországgal együtt akarnak belépni a katonai-politikai szövetségbe.

A kormányfő szerint nemcsak azért ragaszkodnak a közös csatlakozáshoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, hanem a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.

Kiemelte, hogy Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz. 

Ugyanakkor Finnország a tagságtól függetlenül is már hosszú ideje igen sokat költ védelemre, éppen azért, mert Oroszország képében van egy „agresszív” szomszédja. Aláhúzta: ő is azt kívánja, hogy a világ békés és biztonságos hely legyen, ahol nem kell költeni fegyverkezésre, de csak akkor lehet biztonságot teremteni a nemzetközi viszonyokban, ha a demokratikus országok erősek katonailag. Európának és a világ más demokratikus országainak szükségük van a katonai erőre mint eszközre, amellyel rá tudják kényszeríteni az olyan autoriter országokat, mint Oroszország, hogy  kétszer is meggondlják, valóban akarnak-e erőszakot alkalmazni másokkal szemben.

Sanna Marin odaszúrt a Nyugatnak is, aki szerinte „nagyot hibázott”, amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése láttán nem lépett fel sokkal erélyesebben Oroszországgal szemben. Ha ez megtörtént volna, talán nem is lenne háború Ukrajnában – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetne kijelenteni, hogy Ukrajna győzött, azt mondta: kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy meddig folytatja a háborút, és milyen feltételekkel köt békét.

A kormányfő szerint nemcsak azért ragaszkodnak a közös csatlakozáshoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, hanem a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.

Kiemelte, hogy Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz. 

Ugyanakkor Finnország a tagságtól függetlenül is már hosszú ideje igen sokat költ védelemre, éppen azért, mert Oroszország képében van egy „agresszív” szomszédja. Aláhúzta: ő is azt kívánja, hogy a világ békés és biztonságos hely legyen, ahol nem kell költeni fegyverkezésre, de csak akkor lehet biztonságot teremteni a nemzetközi viszonyokban, ha a demokratikus országok erősek katonailag. Európának és a világ más demokratikus országainak szükségük van a katonai erőre mint eszközre, amellyel rá tudják kényszeríteni az olyan autoriter országokat, mint Oroszország, hogy 

kétszer is meggondlják, valóban akarnak-e erőszakot alkalmazni másokkal szemben.

Sanna Marin odaszúrt a Nyugatnak is, aki szerinte „nagyot hibázott”, amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése láttán nem lépett fel sokkal erélyesebben Oroszországgal szemben. Ha ez megtörtént volna, talán nem is lenne háború Ukrajnában – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetne kijelenteni, hogy Ukrajna győzött, azt mondta: kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy meddig folytatja a háborút, és milyen feltételekkel köt békét. (vg.hu)