h i r d e t é s

"A Fidesznek van oka az aggodalomra"

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

"A Fidesznek van oka az aggodalomra"

2020. december 21. - 06:54

 

A kormánypárt nem dolgozta ki megfelelően a járvány kommunikációját, például azt, hogy a halálozások számához kell mérni a védekezés eredményességét - mondta Török Gábor politológus.

Orbán Viktor és Török Gábor - A kép illusztráció! - Forrás: 444.hu

Ötödik hónapja esik a fogyasztói bizalmi index, márpedig az ön egyik gondolatmenete szerint ez együtt mozog az aktuális kormány újraválasztási esélyeivel. Több közvélemény-kutató cég ráadásul már a Fidesz hibahatáron túli népszerűség csökkenését mérte. Kezdhet aggódni Orbán Viktor?
Az finom kifejezés, hogy kezdhet, a Fidesznek már most is van oka az aggodalomra. A fogyasztói bizalmi indexről annyit, hogy a kormányok megítélése az elmúlt évtizedben jellemzően az emberek szubjektív gazdasági helyzetmegítélésével mozgott együtt. Ez nyilván most lefelé tendál, a kérdés, hogy ezért a kormányt hibáztatják az emberek, vagy külső okoknak, elsősorban a világjárványnak tudják be. Most tehát nem ennyire egyértelmű az összefüggés. Az egységesülő ellenzék miatt az már biztos, hogy a 2022-es választás teljesen más lesz, mint az előző három.

A járványkezelés utólagos megítélése még változhat tavasszal, Orbán Viktor viszont már eddig is számos hangzatos kijelentést tett a pandémiával kapcsolatban. Ezek a mondatok most visszaütnek? Most ennél vannak nagyobb gondok is, de az biztos, hogy a járvány kommunikációja - például az, hogy a halálozások számához kell mérni a védekezés eredményességét - nem volt jól kigondolva.

Ez túlzott magabiztosságból ered vagy abból, hogy a Fidesz nem érzékeli megfelelően a valóságot? Az előbbire számos jel van a Fideszben, de az is igaz, hogy tíz év kormányzás után egyre nehezebb a valódi hétköznapokat érzékelni, erősödik az elefántcsonttorony-effektus. A kormánypárt mindig akkor tudott jól kommunikálni, amikor magát az ügyet is jól kézben tudta tartani – legyen szó a rezsiről, Brüsszelről, a migránsokról. A vírus nem egy ilyen ellenfél, a korábbi technikák pedig láthatóan nem sikeresek. Ráadásul egysíkúvá, kiszámíthatóvá is vált a Fidesz kommunikációja, ez még a saját táborában is okoz egyfajta unalmat, közönyt.

Mintha az utóbbi időben szaporodnának azok az esetek, amelyeket nem nagyon tud kézben tartani a Fidesz: ilyen a Szájer-botrány vagy Deutsch Tamás néppárti frakcióból való kizárási ügye. Ezek nem voltak jellemzőek korábban. Valóban, a Fidesz mintha nem tudná irányítani a politikai napirendet, sokszor csak elszenvedi az ügyeket. Ennek a legfőbb oka, hogy a járvánnyal megváltozott a tematikai tér, és hiába volt a Fidesznek terve korábban arra, milyen ügyeket építsen fel, ezeket leradírozta a vírus. Ez azonban megváltozhat, ha a következő évben a járványkezelés győzelmet hoz a kormánynak, és lesz elég idejük, valamint terük arra, hogy elővegyék a korábbi terveket.

A Szájer-botrányt jól kezelte a Fidesz? Az ügy hatása brutális volt. Akkorát ütött a nyilvánosságban, olyan mértékben jutott el a kormánypárti választókhoz is, hogy itt csak kármentésről lehetett szó. Ebből a szemszögből nézve nem vétett bődületes kommunikációs hibát a Fidesz, személyesen mégis azt tapasztalom, hogy a párt belvilágában is nagyon mély sebeket ütött az ügy.

A „genderezés” viszont láthatóan nem kerül le a napirendről. Kormánypárti források szerint erre nincs is ok, mert a felmérések szerint az emberek 90 százaléka konzervatív ezekben a kérdésekben.
Ezek kedves ügyek lehetnek a jövőben is a választóknak, a kérdés inkább az: a Fidesz mennyire tudja majd ezeket hitelesen képviselni. A Szájer-botrány után másképp csengenek ezek a szavak a Fidesz vezetőinek szájából, mint korábban.

Az uniós jogállami mechanizmussal kapcsolatban sokan úgy látják, hogy Orbán Viktor nyert ugyan, de hosszabb távon elszigetelődik az európai politikában. 
Ezt tíz éve mondják már, mégsem következett be. Orbán Viktor szempontjából veszélyhelyzet állt elő az európai politikában, ezt pedig ideiglenesen sikerült elhárítania. Mindezt olyan eszközökkel tette, amelyek számára is veszélyesek. Pillanatnyilag nem került sem jobb, sem rosszabb helyzetbe. A politika egyébként nagy részben ilyen rövid távú küzdelmekből áll.

Mekkora az esélye annak, hogy a ma Orbán Viktorhoz lojális állami vezetők, gazdasági szereplők egy kormányváltás után is megtartják a kötődésüket? Tény, hogy Orbán Viktor a háttérintézmények vezetőin keresztül még ellenzékbe kerülve is jelentős befolyást tudna gyakorolni, de ez a befolyás azért minden egyes hatalomtól távol töltött nappal csökkenne. Tizenkét év kormányzás után nyilván sokaknak óriási trauma lenne egy váltás. Azt feltételezem, az érintettek még egy Fidesz-vereség esetén is úgy gondolnák 2022-ben, hogy ez csak átmeneti állapot lesz, és legkésőbb 2026-ban, de inkább már korábban hatalomra kerül a párt, mert az ellenzéki koalíció nem lehet életképes. Vagyis továbbra is lojálisak maradnának, de ha az új koalíció szilárdan a helyén maradna, akkor ez is változhatna. Az ellenzék számára a közös lista kialakítása és a közös jelöltek megtalálása csak az első és a legkönnyebb akadályt jelenti. A legfontosabb az lehet majd, hogy ezek a pártok bebizonyítsák: tartósan képesek kormányozni. 

Milyen szerep juthat Gyurcsány Ferencnek az ellenzéki együttműködésben? 
A volt kormányfő nyilván az ellenzéki együttműködés szürke eminenciása akar lenni és egyáltalán nem zavarja az sem, hogy a kormánykommunikáció úgy állítja be: ő mozgatja a szálakat az ellenzéki térfélen. Úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szeretné: a Demokratikus Koalíció egyre inkább az ellenzék vezető politikai ereje, még a Momentum támogatottsága sem látszik emelkedni, a többi pártról nem is szólva. A fokozatos integráció is a kezére játszik. Az biztos, hogy akár nyer-, akár veszít az ellenzék 2022-ben, fontos szereplő marad és ezzel mindenkinek számolnia kell a politika világában, de például az üzleti élet szereplői között is. Talán lehetett volna másképp, de a helyzet most az, hogy Gyurcsány Ferenc rehabilitációja nélkül jelenleg nincs esélye a kormányváltásnak, ezt egyértelműen ki lehet jelenteni.

Karácsony Gergelynek mekkora a mozgástere ebben a helyzetben, ha titokban miniszterelnök-jelölti ambíciói vannak? A kérdés ma már az, hogy lesz-e Gyurcsány Ferencnek jelentős ellensúlya az ellenzéki térfélen. Ebben azoknak a politikusoknak lehet szerepük, akik nem a gyurcsányi stratégia mentén gondolkodnak: a Momentum vezetőinek elsősorban, néhány jobbikos és szocialista vezetőnek, erős polgármestereknek, valamint Karácsony Gergelynek. De ha a főpolgármester be is lép ebbe az arénába, a legtöbb, amit elérhet majd, hogy Gyurcsány Ferenccel társbérletben irányíthatja az ellenzéket. Azt sem tartom kizártnak, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson – bármilyen formában is valósuljon meg - lesz a DK részéről új jelölt, olyan, akivel Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergely karakterét próbálja helyettesíteni.

Mintha ismét megjelent volna az igény arra, hogy valahogy definiáljuk az Orbán Viktor által megteremtett politikai rendszert. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila új könyvükben a „vezérdemokrácia” kifejezést használják. Egyetért ezzel? Olvastam a könyvet, a legtöbb részével egyet is értek, magam is alkalmaztam korábban a fejedelmi kormányzás vagy a királyi udvar fogalmát, mert itt nem egy rendszerről, hanem sokkal inkább egy személyes hatalom kérdéséről beszélünk. Nincs új rendszer, csak egy példátlanul sikeres politikus, politikai vállalkozó újszerű hatalomgyakorlási technikája és tudatosan, következetesen felépített hatalomgyára. Ez természetszerűleg nem örökíthető, mert Orbán Viktor személyéhez kötődik. Rendszertanilag nem érdemes vizsgálni, sokkal izgalmasabb a konkrét személyes kapcsolatok hálóját feltárni, mert minden ezeken keresztül működik. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s