h i r d e t é s

A Fidesz titkosszolgálat múltjából

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

A Fidesz titkosszolgálat múltjából

2020. február 15. - 10:13

 

Románia kérvényezte a háborús bűnös Wass Albert gróf kiadatását

2008 őszén évekig tartó nyomozás és bírósági meghallgatások utána Budaörsi Városi Bíróság felmentette azt a négy vádlottat, akit a Fidesz államtitkárai, miniszterei (Varga Mihály, Répássy Róbert, Demeter Ervin) illetve Orbán Viktor jelentettek fel „hamis tanúzásért”. A megvádolt személyek irattári anyagokkal és a titkosszolgálati miniszter családtagjai Szemenyei-Kiss Tamáshoz írott leveleivel, illetve az Egyesült Államokban közzétett cikkekkel, fényképekkel bizonyították a Központi Nyomozó Ügyészségen tett vallomásaikat, melyben igazolták a MIÉP és a Fidesz-KDNP koalíció szélsőjobboldali (hungarista) kapcsolatait.

“Gratulálok Önöknek az állhatatosságukért és kitartásukért, ami Önöket ebben az elképesztő küzdelemben jellemzi. Szemenyei-Kiss Tamás pontosan tudja, hogy korábbi írásaival, tevékenységével nem tudtam azonosulni, ugyanakkor azt a tisztességes kiállást az igazságosság érdekében és azt a korrekt, őszinte szándékot, amellyel az én harcomat elősegítette, nagyra értékelem.
Sajnálom, ami vele és társaival történt, de ha akkor komolyabban veszi mindenki azt a pert, amelyet a szélsőjobb ellen indítottam, akkor ma talán nem itt tartanánk. Bízom abban, hogy a kedvező ítéletet követően a sorsuk jobbra fordul.”
(Keller László államtitkár levele Kollár Erzsébetnek, 2008. július 24.)

*

Keller László országgyűlési képviselő, államtitkár parlamenti interpellációjában a politikus 2000. január 19-én az Országgyűlésben dokumentumokkal igazolta a Hungarista Mozgalom és a polgári kormány egyes minisztereinek nemzetiszocialista kapcsolatait illetve fényképet mutatott be arról az eseményről, mikor Orbán Viktor miniszterelnök 1999. október 21-én hungarista küldöttséget fogadott a Parlament falai között. Másrészt pedig nyilvánvalóan a tényfeltáró újságírók, köztük Szemenyei ellehetetlenítése, elszigetelése volt a cél, hiszen a leleplező dokumentumokat Ő adta át az országgyűlési képviselőnek.  -  Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a radikális nacionalista MIÉP-ben pártigazgatói tisztséget vállaló, továbbá a Hungarista Mozgalomban kiváló kapcsolatokkal rendelkező apját „Hajdú” Demeter Dénest használta fel kapcsolattartásra a szélsőséges szervezetekkel.  Nem kis mennyiségben tőle származtak azok a titkosszolgálati anyagok, melyeket az apja hol Hajdú Demeter Dénes néven, hol pedig Zöldhegyi Ernő fedőnéven publikált a jobboldali és szélsőjobboldali orgánumokban.  -  A Csurka által szerkesztett hetilap Nyílt levelében említett Magyar Demokrata cikk szerzője is Zöldhegyi Ernő (azaz Demeter Dénes) volt. Nyílt levélben az álságos „megdöbbenéssel olvastam” kitétel mindössze a nyilvánosság megtévesztésére szolgált (évek múltán a Budaörsi Városi Bíróság ezért a trükkért 100.000.-Ft pénzbírsággal sújtotta a titkosszolgálati ügynökre emlékeztető Hajdú-Zöldhegyi-Demeter Dénest, akit a szocialista-liberális kormányzás idején csak a 2005. november 1-én bekövetkezett halála mentett meg az ügyében már elkezdődött büntetőbírósági eljárás kellemetlenségei alól. – Bencsik András főszerkesztő úgy nyilatkozott a bíróság előtt, hogy az inkriminált „Zöldhegyi Ernő” névvel aláírt levelet „valaki bedobta a szerkesztőség postaládájába.

A Demeter család és a Fidesz Országos Elnöksége által szorgalmazott MÚOSZ etikai eljárás végén „természetesen” Szemenyei-Kiss Tamást nem zártak ki a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből, hiszen a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatatevékenységének 1998-as befejezését követően jobbára csak tőle és az általa összegyűjtött HMH dokumentumaiból értesülhetett a nyilvánosság a jobboldali pártok (Fidesz, KDNP, MIÉP) és a Hungarista Mozgalom nyilvánvaló együttműködéséről.

A MIÉP pártigazgatója,a Fidesz titkosszolgálati miniszterének apja Hajdú Demeter Dénes(„Wass Albert és az állatemberek”), Kunstár Csaba(„Szimpátia a Sötétséggel”), Bartus László(„Torgyán különleges kapcsolatai” és „Jobb magyarok -  A szélsőjobb útja a hatalomig”), Dobszay János(„Elgurult dollárok”), Tőke Péter(„Fejezetek a Fidesz titkos történetéből”), Fekete Gy. Attila, Vajda Péter, Turcsány Péter, Sándor Zsuzsanna(„Irodalmi kokárda”), Kertész Péter, Cs. Gyimesi Éva, Kenedi János, Ungvári Tamás („Vaskereszt, Nobel-díj”), Gadus István, Vigh György, Gaál J. Zoltán, stb. tettek említést írásaikban, tanulmányaikban, könyveikben a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata létezéséről, tevékenységéről - ha csak a közéleti személyekről teszek említést, ugyanakkor 2001-et követően nem kevesebb, mint hat ügyészi szervezet foglalkozott a (Torkos Matild főmunkatárs szerint nem létezett) Hungarista Mozgalom Hírszolgálata tevékenységével és a HMH egykori munkatársainak kihallgatásával. -  A felvett jegyzőkönyvek terjedelme, a kb. 1600 gépelt oldalt kitevő kihallgatási anyagok közzététele, szétfeszítené e jegyzet kereteit, de remélhetőleg még ebben az évtizedben lehetőség nyílik számomra, hogy ezt a páratlanul érdekes történelmi dokumentációt a nyilvánosság elé tárjam.

A nemzeti és keresztény újságírás kiválóságának a „Wass Albert, tükör által homályosan”címmel megírt vitairatában említett „idegenbe szakadt hazánkfia” véleményére alapozott állítása – miszerint a modern nemzetiszocialista mozgalomnak „nem is volt hírszolgálata” – egyértelműen a nyilvánosság megtévesztését szolgálta. Tájékozatlanságra alapozott, hiszen aki ellátogatott a Budavári Palota „F” épületében lévő Országos Széchenyi Könyvtár olvasótermébe, az a korabeli magyarországi és az emigrációs orgánumok hasábjain megismerhette a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata cikkeit, jelentéseit. (24. Óra, Új Hídfő)

*

A magyarországi jobboldali pártok és szélsőjobboldali szervezetek sajtóorgánumai – ismét csak a híveik tájékozatlanságára számítva – egyetlen egy olyan Wass-publikációt említettek melyben a hungarista hírszolgálat főmunkatársa, a néhai Wass Albert gróf, vélelmezésük szerint érthető okokból antiszemita témájú írást helyezett el 1993-ban az Új Világ elnevezésű amerikai emigráns lapban. Nem Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár, nem Kunstár Csaba újságíró vagy a néhai gróf életútjával foglalkozó liberális szerzők citálták helytelenül azt a bizonyos egyetlen kifogásolható írást, hanem az „irodalmi szentet” védelmezők. Azok, akik „Az évszázad legnagyobb átverése” címet emlegették a ténylegesen „Antiszemitizmus: a XX. század ámítása” címmel megjelent Wass-írás helyett, melyet az Új Világ 1993. szeptember 13-i számában, továbbá a hungarista szellemiségű Magyarok Vasárnapja 2004. januári lapszámában angol nyelven olvashattak az érdeklődők.

Azt talán felesleges is kihangsúlyoznom: czegei Wass Albert gróf életművében nem a gyakran idézett „Antiszemitizmus…” volt az egyetlen rasszista, uszító írásmű és kritikusai nem csupán az életművében kétségtelenül kimutatható fajgyűlöletét kifogásolták, hanem – a háborús bűntettek mellett – azt a demokráciaellenes tevékenységet is, melyet az illegális Hungarista Mozgalom Hírszolgálata keretei között több mint fél évszázadon át, 1946-tól folytatott.

 

Torkos Matild főmunkatárs és a jobboldali Magyar Hírlap 2007. novemberi politikai vitairata – amely a szerkesztők eredeti szándéka szerint Wass Albert születésnapja századik évfordulós ünnepségéhez csatlakozott - és egyike azoknak a cikkeknek, melyek célja volt a Fidesz által kreált Alternatív Kossuth-díjas író múltjának az átírása. – Ez jó alkalom számomra arra is, hogy az újabb dokumentumok bemutatása mellett megcáfoljam azokat az állításokat, melyeket a hazai illetve az emigrációs körök sajtógépezete tényként igyekszik belesulykolni a köztudatba.

Egyik ilyen, a jobboldaliak által tényként kezelt, téma az a történet, amikor a Horn-kormány idején Kuncze Gábor belügyminiszter elutasította a élete vége felé járó író azon kérését, hogy visszakaphassa magyar állampolgárságát, s mely kívánságát „az idegenszívű balliberális politikusok” megtagadtak Wass Alberttől. (E helyen szükséges megjegyezni: az Egyesült Államok illetékes hivatalai az erdélyi grófot volt román állampolgárként tartották nyilván – Románia ezért is kérvényezte a Bukarestben háborús bűnösként jegyzett Wass Albert kiadatását. A US Army dandártábornoka, Huba Wass de Czege – az író fia – közbenjárásának köszönhetően kerülte el a kiadatást, amely egyébként sem vetett volna jó fényt az amerikai hadseregre.)

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár gyüjteményében, a HMH-dokumentumok között, ugyanakkor a néhai erdélyi gróf könyvügynöke, Szász (Malomfalvi, Bözödi) Lóránt levelezésében is megtalálható az a Nyilatkozat, melyet Wass Albert a floridai Astorból 1997. január 18-i keltezéssel küldött el Kaliforniába a nemzetiszocialista szellemiségű Hungarians’ Sunday szerkesztőségének és a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata vezetőjének. – Az alábbiakban betű híven teszem közzé a nyilatkozat teljes szövegét:

„Nyilatkozat - Az utóbbi hetekben több újságcikk jelent meg a magyar sajtóban azt híresztelve, hogy én kérvényt intéztem Magyarország mai kormányához, melyen állampolgárságom visszaállítását kértem, mely állítólagos kívánságomat a magyar kormány visszautasította. Az igazság az, hogy én ilyen kérvényt soha sem adtam be, így annak visszautasítása sem történhetett meg…

Astor,Fl. 1997. január 18.  -  Wass Albert”

Ezt a fenti nyilatkozatot a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata irattárában megelőzte egy másik, a szolgálatvezetőnek címzett magánlevél, melynek néhány sora – megerősítve az egy héttel később megfogalmazottakat – Wass Albert tiltakozását fejezi ki a róla terjengő hírekkel kapcsolatban:  „A velem kapcsolatos, mostanában terjesztett hírek cáfolataként közlöm, hogy Magyarországra való letelepedést nem kérvényeztem, tehát elutasítást sem kaptam…

Astor, 1997. január 12.   -   Wass Albert”

A radikális nacionalisták legendáriumában számtalan alkalommal felemlegetett még a Magyar Hírlap hasábjain is megismételt állampolgársági történetet (melybe Torkos Matildmár a volt köztársasági elnök, Sólyom Lászlónevét is belekeverte!) a valóságban így néz ki, a jobboldali politikacsinálók és a szövetséges radikális nacionalisták helyett maga gróf czegei Wass Albert mentette fel az egykori liberális országgyűlési képviselőt, a volt belügyminisztert, Kuncze Gábort a nemzetietlenség vádja alól.

 

©Kollár Erzsébet, 2020.
Szemenyei-Kiss Tamás „Perben a magyarországi demokráciával” című kézirat felhasználásával.
Stockholm, 2008. augusztus 15. – Bibliotheca Nationalis Hungariae, Kézirattár


 

h i r d e t é s