A magyar lakosság fele (51 százaléka) a kormányt, harmada (33 százaléka) az Európai Uniót hibáztatja az alapítványi egyetemek Erasmus-támogatásának felfüggesztéséért – derül ki a 21 Kutatóközpont elsőként a Telexen publikált közvélemény-kutatásából. A felmérés január 18. és 23. között, ezer ember telefonos megkeresésével készült, az eredmények nemre, korra, végzettségre és településtípusra reprezentatívak.

Nagy különbségek voltak pártpreferencia szerint. Az ellenzékiek és a bizonytalanok nagy többsége a kormányt (89 és 59 százalék), míg a fideszes szavazók inkább az EU-t (76 százalék) okolják a források felfüggesztéséért.

Abban ugyanakkor nagyobb társadalmi konszenzus van, hogy a kormánynak mit kellene tennie ebben a helyzetben:

a magyarok kétharmada (66 százaléka) úgy gondolja, hogy vissza kellene hívni a politikusokat az egyetemek vezető testületeiből.

Ugyan a kormánypártiak nem szívesen hibáztatják a kormányt az ügyben (csak 9 százalékuk tartja hibásnak a kabinetet), abban a kérdésben már megosztottabbak, hogy hogyan kellene reagálni az uniós intézkedésre: közel ugyanakkora arányban gondolják azt, hogy vissza kellene a politikusokat hívni a vezető testületekből (39 százalék), mint azt, hogy nem (42 százalék). Az ellenzékiek és pártnélküliek körében nagyobb az egyetértés, elsöprő többségük (92 és 70 százalék) visszahívná a politikusokat a kuratóriumokból.

A felmérésből az derült ki, hogy a magyarok kétharmada (68 százalék) hallott már az Erasmus-ügyről, de csak alig több mint harmaduk (37 százalék) van tisztában a részletekkel. A kormánypárti szavazók 35, az ellenzékiek 24 százaléka válaszolta azt, hogy nem hallott róla.

A Népszava írta meg január 9-én, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat az Erasmus+ oktatási csereprogramra, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont Európa programra azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Huszonegy magyarországi egyetem működik ilyen formában, többek közt a Pécsi, Szegedi és Miskolci Egyetem is.

A döntés hátterében az állhat, hogy az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, hogy ezekben az alapítványokban fideszes politikusok vezető tisztséget kaptak. Ilyen például Navracsics Tibor miniszter is, aki a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban félreértésről beszélt, majd szerdán Brüsszelbe utazott tárgyalni az Európai Bizottsággal. Az egyeztetés után azt ígérte: Magyarország kész megszüntetni azokat az összeférhetetlenségi aggályokat, amelyek miatt átmenetileg felfüggesztették az Erasmus+ és a Horizont Európa finanszírozását, így akár ki is kerülhetnek az aktív politikusok az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból. (Telex)