"Bent akarnak tartani bennünket a múlt karámjában. És soha se volt még ilyen harcias és erős a reakció. Még Magyarországon sem.
A nagy circulus vitiosus. Uralkodik a politika, s a politika fölvetettjei kétségbeejtően visszamaradt fejű hullák. Ezek vívjanak a gondolat és a tanítás szabadságáért? Ezek védjék meg a gondolatot? Ők uralkodni és nyúzni akarnak. S a magyar tudománynak, iskolának s a magyar gondolatszabadságnak sorsa ma talán mostohább, mint Apácai Cseri János idejében volt.
Végleg kikapcsolják ezt az országot Európából. Aki gondolkozik s aki mer, az elveszett." /Ady Endre: A gondolat ellen; Budapesti Napló 1906. június 1./

A Fidesz urai azt tesznek, amit akarnak, gátlásaik nincsenek, a törvény betűje különösebben nem zavarja őket. Orbánt és klientúráját a pénz és a hatalom imádata tartja össze. Olyan országban élünk, ahol - talán még érettségivel sem rendelkező - nemzeti gázszerelő, még én lepötyögtetem ezt a kis írást, mintegy 11 millió forintot keres. 

A mai hatalom számára a tudás, a gondolkodó ember a legveszélyesebb. Ady fentebb idézet mondatatait, mintha nem is 110 évvel ezelőtt írta, annyira időszerű. Orbán és brancsa tűzzel, vassal irtja a tudást, a gondolkodás szabadságát. Az iskolarendszer átalakításának célja, hogy szolgalelkű, a fensőbbséget feltététel nélkül elfogadó alattvalókat képezzenek az intézmények. 

Nemrégen elhűlve hallgattam a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének az elképzeléseit, a jövő középfokú oktatásáról. Az iparkamara elnöke - aki kifejezetten jó viszonyban van a miniszterelnökkel - csak úgy öntötte magából az őrültebbnél, őrültebb rögeszméit. Talán nem árt tudni, hogy az elnök úr, egyike a leglojálisabb kiszolgálóinak az Orbán rendszernek. Az elmúlt több mint hét év alatt - legalábbis én nem találkoztam ilyennel - egyetlen alkalom sem volt, amikor a Fidesz elképzeléseivel szembe ment volna.

Szervilizmusára talán jól jellemző, minden alkalmat megragad arra, hogy magasztalja a kormány gazdaságpolitikáját. Két éve, a jegybankelnök könyvének a bemutatóján arról beszélt, hogy 90' óta nem voltak ilyen jók a makrogazdasági mutatók, külön kiemelte a főnök jobbkezének a zsenialitását. Hálából az MNB elnöke, az ország három testőre egyikének nevezte a kamarai elnököt. Vajon ki lehet a másik két testőr? 

Szolgálataiért meg is kapta a jutalmát. Ifjú felesége nemrégen - úgy havi három millióért - az MNB monetáris tanácsa tagja lett. Szakértők szerint erősen vitatható, hogy a szakértelme, felkészültsége alapján megfelelő e, erre fontos feladatra. Mint sok más esetben, ezek a kételyek nem zavarták a Fidesz urait. A család lojalitása fontosabb a számukra, mint a szakmai múlt, a monetáris politikában való jártasság.

Az iparkamara első embere szerint az országnak kevesebb gimnáziumra, több szakképző intézményre van szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy lényegében már 14 éves korban eldőlne egy gyerek élete, hiszen ha nem tud széleskörű általános műveltséget adó gimnáziumba kerülni, akkor azt a későbbiekben már szinte lehetetlen pótolnia. A teljesen lebutított szakközépiskolába, illetve szakgimnáziumba kerülve, elvágja magát a továbbtanulásnak még a legparányibb esélyétől is.

Az ország jövője a kiművelt emberfő. Hazánk legfőbb tőkéje mindig a tudás volt, nem véletlen, hogy a Nobel - díjasok között 12 magyar, vagy magyar származású tudós, illetve egy író, Kertész Ákos található. A díjat elnyertek között található többek között, Szent - Györgyi Albert, Wigner Jenő, Gábor Dénes és Harsányi János.

Az kamara vezetőjének a téveszméje azért is veszélyes, mert sokan a miniszterelnök súgójának tartják oktatást érintő kérdésekben. Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a kamarai elnök lényegében azt közvetíti a nyilvánosság felé, amit a főnöke gondol. Egy sajátos munkamegosztás van köztük, amelyben az esetleges népharag a kegyencre és nem a "tévedhetetlen" kedves vezetőre zúdul. Ezt meg tűrnie kell, hisz' ezért tartják. 

A Tanítanék Mozgalom szerint a Fidesz "oktatáspolitikai döntései, valamint a nem kellőképpen átgondolt jogszabályi változások nehéz helyzetbe hozták a szakképzés minden szereplőjét. A tanulók és szüleik képtelenek követni az évente bekövetkező változásokat. A hibás döntések következtében átláthatatlan és átjárhatatlan iskolarendszer körvonalazódik, amely megnehezíti a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. A 14 éves korban meghozott pályaválasztási döntés korrekciójára a későbbiekben már alig van lehetőség." 

Fiatalok tízezrei és szüleik döbbenek majd rá középfokú tanulmányaik elvégzése után, hogy továbbtanulási esélyeik lényegében nincsenek, a szakmai tudásuk hiányosságai miatt pedig még a választott szakmában való elhelyezkedésük is bizonytalan. 

A szakképzésben az oktatás alapvető feltételei is hiányoznak: nem biztosított a megfelelő számú, megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely. A szakmát választó diákok olyan iskolákba kerülnek be, ahol az elmúlt években a műhelyekben és laboratóriumokban nem volt új beszerzés, és a meglévő berendezések javítására és felújítására sem jutott elegendő pénz. Nincs forrás, hiányoznak a korszerű tudást megalapozó modern eszközök, a legkorszerűbb technika. A kamarai elnök úrnak azonban erről nincs véleménye. 

Az iparkamara vezetője által vázolt jövőkép szákutca. Ez az út, az elbutulás útja egy nemzedék számára. Kevesek kiváltságává tenné a magas színvonalú általános műveltséget, a magas szintű nyelvtudást, a ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai ismereteket. A szegény családok tehetséges gyerekei számára maradna a szakképzésnek nevezett katyvasz, amit még a benne dolgozók sem tudnak megindokolni, hogy miért előnyös az oda jelentkezők számára. Az elnevezések megváltoztatásától, a ráolvasástól még nem lesz jobb a szakképzés, mint a korábbi években volt. Változtatni, csak a változtatásért, mi értelme? 

Ebbe a sorba illeszkedik a CEU körüli cirkusz, az egyetem ellehetetlenítésére hozott törvény. A kormány frontális támadást indított a Soros György alapította egyetem ellen, gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket szabott a számára a fennmaradáshoz. Orbánék számára mindaz, amit az intézmény jelent veszélyes, hisz gondolkodó, önállóan dönteni tudó, nyelveket beszélő, a nyitott társadalom iránt elkötelezett fiatalokat képeznek.

Egy autokrata rendszerre talán ez a legveszélyesebb. Orbán itt is az orosz és a török példát követte, elsöpörni mindent az útból, ami veszélyes lehet a hatalomra. Nem véletlen, hogy a CEU melletti szolidaritás jegyében, több tízezer fiatal tüntetett szabad országot, szabad oktatást követelve. Hisz egy önkényuralomban, sohasem lehet tudni, ki lesz a következő kiszemelt áldozat, akit el kell az útból - minden eszközzel- takarítani. 

A sajtóban megjelent információk szerint elkezdődtek a tárgyalások a CEU sorsáról, a magyar kormány és New York állam képviselői között. A jövő kiszámíthatatlan, bizonytalan. Nem véletlenül fogalmazott úgy az egyetem rektora: "ha a magyar kormánnyal tárgyal az ember, akkor kell lennie vészterveknek is. Ha addig tolnak minket, menni fogunk, de egyelőre Budapest az otthonunk."