Levelet ír az Európai Bizottságnak egy cseh liberális európai parlamenti képviselő a magyar felhatalmazási törvényjavaslat miatt. Radka Maxová azt szeretné, ha a brüsszeli testület párbeszédet kezdene a magyar kormánnyal a jogszabály-tervezetről. Felhívásához hétfő estig gyűjt támogatókat az uniós képviselő-testületben.

A politikus a levelet kísérő és az összes képviselőnek szóló kör e-mailjében kifejti: attól, hogy világjárvány van, még nem szabad figyelmen kívül hagyni az Európai Unió alapvető értékeit, a demokrácia és a jogállam elveit. Bár a jelenlegi helyzetben gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalra van szükség, ez nem mehet a demokratikus fékek és egyensúlyok rovására. A magyar kormány által javasolt jogszabály kiküszöbölné a parlamentet, vagyis ha elfogadják, akkor Orbán kormányfő határozatlan ideig parlamenti ellenőrzés nélkül kormányozhatna - állítja Maxová. A cseh politikus - aki az Orbán Viktor barátjának számító Andrej Babiš miniszterelnök pártjának a tagja - kifogásolja, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv módosítása nyomán lehetővé válna a félrevezető információk terjesztőinek büntetőjogi felelősségrevonása anélkül, hogy a szöveg pontosan meghatározná, mi tekinthető félrevezető információnak. Szerinte ez nem egyeztethető össze a büntetőjog alapelvével: a "nula crimen sine lege certa", vagyis a "nincs bűncselekmény törvény nélkül" elvével.

"Szeretném felkérni az Európai Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a magyar kormánnyal annak biztosítására, hogy a vészhelyzet csupán az egészségügyi helyzet javítását szolgálja, és eközben ne sérüljenek az európai valamint a nemzetközi jog alapelvei" - írja Radka Maxová. 

Radka Maxová - Fotó: Radka Maxová Facebook oldala

A cseh EP-képviselő e-mailjére hamarosan megszületett a Fidesz EP-delegációjának válasza, amit ezúttal Kósa Ádám jegyez.

"Határozott véleményünk szerint a világméretű vészhelyzetben nem kicsinyes politikai csatákra kell fordítanunk az energiánkat, hanem a koronavírus terjedését gátló erőfeszítésekre" - kezdődik Kósa szintén körbeküldött e-mailje. Szerinte ez nem csak a kormányok kötelessége, hanem az összes felelős politikusé, beleértve az Európai Parlament képviselőit.

Kósa a levélben kifejti: az elmúlt hetekben valamennyi európai kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be. Belgiumban például megalakult a szövetségi kormány, amely speciális felhatalmazást kapott a vészhelyzet kezelésére. (Belgiumban három hónapra kapott felhatalmazást a kormány és speciális jogköre csak az egészségügyi ellátásra, a közrend védelmére, szociális és gazdaságvédelmi intézkedésekre terjedhet ki - a szerk.) Svédországban 349-ről 55-re csökkentették a parlament létszámát. A francia elnök kijelentette, hogy Franciaország háborúban áll, míg a Cseh Köztársaságban a koronavírus terjesztése immár bűncselekménynek számít. "Kik vagyunk mi, hogy ítéletet mondjunk, mely intézkedések helyesek, és melyek működnek egy adott tagállamban? Maxová asszony hajlandó lesz felelősséget vállalni az elveszett magyar életekért?" - teszi fel a kérdést Kósa. Majd kifejti: a törvényjavaslat azért nem határozza meg a felhatalmazás határidejét, mert "jelenleg nem láthatjuk a világjárvány végét, ezért nem tudjuk megjósolni, hogy meddig tart a vészhelyzet". Szerinte az Országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy egyetért-e vagy sem a kormány helyzetértékelésével, és bármikor úgy határozhat, hogy visszavonja a vészhelyzet időbeni kiterjesztésére vonatkozó beleegyezését. Az EP-képviselő magyarázatként hozzáfűzi: ha a Parlament tömeges megbetegedés miatt nem lenne határozatképes, akkor a felhatalmazásra adott mandátumot nem lehetne meghosszabbítani.

Vészhelyzetben az álhírek terjesztése akadályozhatja a kormány intézkedéseinek hatékonyságát - vélekedik Kósa. A törvényjavaslat ezért bűncselekményként határozza meg a hamis információk terjesztését. Mindazonáltal úgy véli, hogy rendelkezés konkrét megfogalmazása, ideiglenes alkalmazási köre, valamint a meglévő széles alkotmányos és jogi háttér biztosítja, hogy a törvénnyel ne lehessen visszaélni.

Végül a fideszes politikus idéz egy meg nem nevezett közvéleménykutatást, amely szerint a magyarok 94 százaléka támogatja, hogy az Országgyűlés kiterjessze a koronavírus miatt életbe léptetett vészhelyzetet.

nepszava.hu