h i r d e t é s

A demokráciák rákbetegsége a populizmus 

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A demokráciák rákbetegsége a populizmus 

2023. január 10. - 05:49

Az elméleti fizika szerint a minőségi különbség nem nulla és egy között van, hanem egy és kettő között. Most Brazíliában kísértetiesen ugyanaz történik, mint Donald Trump bukása idején az Egyesült Államokban. A tüntetők a Capitoliumot ostromolják.

Orbán Viktor és Jair Bolsonaro- Forrás: Orbán Viktor Facebook oldala

Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök híveinek százai rohamozták meg Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét vasárnap, szinte hajszálpontosan lemásolva a 2021. január 6-án történteket Washingtonban. Amerikában az ostromlók először a Save America tüntetésre gyűltek össze, ahol Donald Trump és Rudy Giuliani beszédeit hallgatták meg, de még mielőtt azok véget értek volna, a résztvevők a Kongresszus épületéhez (Capitolium) vonultak és megrohamozták azt. Megtámadtak rendőröket, az épület dolgozóit és az éppen folyamatban lévő közös gyűlés tagjait. Az ostrom során összesen öten vesztették életüket.

Donald Trump, ahogy egy vérbeli populistához illik, ellentmondásosan beszélt és viselkedett. Nem volt hajlandó a helyszínre küldeni a Nemzeti Gárdát, hogy megfékezzék a zavargásokat, de a Twitteren arról szólt, hogy a választást ugyan elcsalták, de mindenki menjen haza békében. A volt brazil elnök szinte lemásolta Trumpot. Bolsonaro, szakítva a brazil demokratikus hagyományokkal többször kijelentette, hogy nem hajlandó átadni a hatalmat megválasztott utódának a vasárnapi ünnepélyes beiktatáson és ezért e napon mindjárt Floridába is utazott. A zavargások hírére ugyanakkor elítélte a középületek fosztogatását és lerohanását – írta a CNN.


Donald Trump és Orbán Viktor - Forrás: Orbán Viktor Facebook oldala

Az eseményekben még egy közös szál van, ami már Magyarországhoz kapcsolódik, mind Trumpot, mind Bolsonarot nagy barátjának tekinti Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trumpot a béke reményének nevezte az ukrajnai háború kapcsán, Bolsonarot pedig kiemelkedő vezetőnek, aki Brazília számára egy fényesebb jövőt készített elő. Az uniós intézmények vezetői egységesen elítélték a brazíliai zavargásokat Orbán Viktor ezt nem tette meg, ezért nagy az esély, hogy hasonló forgatókönyvre számíthatunk itthon, ha a kormányfő veszítene egyszer az egyik választáson.

A populizmusnak nincs egységes definíciója, mert sokféle lehet. Ahogy a Goethe Intézet egy tanulmányában olvasható, a populizmus nem politikai ideológia (mint például a liberalizmus vagy a konzervativizmus), hiszen nem fogalmaz meg teljes és összefüggő, a világ értelmezésére vonatkozó eszmerendszert, ugyanakkor társadalmi mozgalomnak sem nevezhető, mert a közösségi szerveződés több feltételét sem teljesíti.

A populizmus nem egy ideológia, hanem egy cselekvési mód mellett kötelezi el magát, amelynek mozgatórugója a politikai haszonszerzés, tágabban értve pedig a hatalom maximalizálása és megtartása.

Ebből pedig következik, hogy a populizmus esküdt ellensége a demokráciának, a szabad választásoknak, a hatalmat bíráló véleménynyilvánításnak. Végletesen megosztja a társadalmat, összeuszítja a nemzet tagjait, szétverve a közösségi összetartó erőket. Így minél tovább tart egy populista kurzus annál nagyobb károkat okoz egy nemzetnek, rákos burjánzásként gyilkolva a közösség életfontosságú szerveit, a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót, az autonóm felsőoktatást.

A populizmus pontosan attól szabadítja meg az állampolgárokat, ami a demokrácia egyik fontos velejárója: a döntésekkel járó felelősségtől.

A populisták újbóli megjelenése manapság figyelmeztető jel. A demokrácia elkötelezettjei nem szunnyadhatnak. A populizmus követői olyanok, mint a szektatagok, ha azt mondja a vezető, ugorjanak kútba, megteszik. Ön és közveszélyesek. (PIAC&PROFIT)