A kisvállalkozások most megteremtődött, egyetemes villamosenergia-szolgáltatási jogosultságával kapcsolatban az E.ON ügyfélszolgálatain egyelőre mérsékelt érdeklődés tapasztalható - közölték lapunkkal az energiaszolgáltatónál. A kormány november végén döntött arról, hogy a legfeljebb tíz főt alkalmazó, négymilliárd forint alatti éves árbevételű vagy mérlegfőösszegű, eddig piaci árú áramvásárlásra kötelezett kis- (pontosabban mikro-) vállalkozások mostantól áttérhetnek a jelenlegi tarifájuk kevesebb mint felére rúgó hatósági áramdíjra. Igaz, ehhez először fel kell bontani a piaci villamosenergia-kereskedővel kötött, jellemzően éves szerződést, illetve be kell jelentkezni az úgynevezett egyetemes szolgáltatónál, vagyis az állami MVM-nél, illetve német E.ON-nál. Egyébként a szabad villamosenergia-kereskedelmi piacot is e két cég uralja. Az új rendelet nyomán tehát a kisebb vállalkozások az E.ON és az MVM egyik, jelenleg igencsak veszteséges szolgáltatásából átjelentkezhetnek egy, a két csoportot még nagyobb hiánnyal fenyegető szolgáltatásba. Az E.ON-nál - a rendelkezés részleteinek ismertetésén túl - nem is bocsátkoztak a hatások mélyebben elemzésébe.

Ugyanakkor a szabály még kétségkívül "nagyon friss", az érdeklődés először nyilván a szabad piaci kereskedőnél jelentkezik, és csak akkor kerül képbe az egyetemes szolgáltató, ha előzőleg a felek a szakítás mellett döntöttek.

A rendelettel kapcsolatban folyamatos az érdeklődés, de a szerződéskötések csak az elmúlt napokban kezdődtek meg - fogalmaztak még óvatosabban megkeresésünkre az MVM-nél. Számszerű adatokkal nem kívántak szolgálni. Egyszersmind viszont biztosítottak afelől, hogy az MVM elegendő villamos energiával és pénzzel rendelkezik valamennyi ügyfelük mindenkori kiszolgálására. A két csoportnál egyaránt rögzítették, hogy a váltásra a rendeletnek megfelelően biztosítanak lehetőséget.

Mivel azonban az új szabály nem veszi figyelembe az áramellátás módját, szakértők szerint az több esetben végrehajtási nehézségekbe ütközhet, így jelentős pontosításokra szorulna. Az eddigi szokások alapján az érintett cégek már a lehetőség megszellőztetése előtt megkötötték 2022-es áramvásárlási szerződésüket. Ezek pedig kellő mértékben büntetik az esetleges, lejárat előtti felmondást. Amiként azt Orbán Viktor, Gulyás Gergely és maga a rendelet is kiemelten hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány "magánjogi viszonyokba" nem kíván "beavatkozni". A jelek szerint az eladók, vagyis a kereskedők sem könnyítik meg a kilépést. Pedig egy forrásunk szerint - amiként arra a gázpiaci káosz is példát mutat - a szabadáras kereskedő éppenséggel szintén érdekelt lehet a szerződés felmondásában, hisz azt még egy, a jelenleginél alacsonyabb tarifára kötötték, így a teljesítés nekik is veszteséget hoz. De a szabály akkor is élét veszti, ha - például egy bevásárlóközpontban - az egyenként jogosult cégek egy közös árammérőről vételeznek. (A Magyar Energiakereskedők Szövetségénél az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre nem reagáltak.) A kezdeményezés fő kárvallottjai inkább az egyetemes szolgáltatók - vagyis az MVM és az E.ON -, amelyeknek egy eleve nagy hiányt okozó fogyasztói kör helyett egy még súlyosabb veszteséggel fenyegető és méretesebb ügyfélállományt kellene átvenniük. Sokak szerint az egész rendelet leginkább azt célozza, hogy az E.ON végre átadja az MVM-nek a dunán- és tiszántúli háztartásoknak az elmúlt évek átalakulásai közepette is megőrzött egyetemes áramellátását. Igaz, az ezzel kapcsolatos feltételezéseket az E.ON-nál lapunknak élesen elvetették. Ama 2019-es bejelelentésük kapcsán ugyanakkor, miszerint az MVM megvenné az E.ON Hungária negyedét, változatlanul zajlanak a tárgyalások - jegyezték meg.

A kormánynak egyébként adódott volna pontosítási lehetősége, hisz a rendelet szövegét szükségesnek tartották beemelni a veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló új törvénycsomagba is. Ám a Magyar Közlönyben péntek este megjelent, új jogszabálycsomagban csak a már megjelent rendelet köszön vissza. (Egyébként ugyanez igaz a 480 forintos üzemanyagár-plafonról szóló szabályozásra is.) Szakmai forrásaink becslése szerint így viszont a kormányfő által érintettként említett 33 ezer kisvállalkozásból jó, ha 5-10 ezer lesz képes ténylegesen is a - számukra kétségkívül kedvező - váltásra. (Népszava)