Olyannyira, hogy a Fideszt soraiban tudó Néppárt tett javaslatot ultimátum jelleggel Magyarország felé.

Ez az egyébként Európát megváltoztatni vágyó Orbán Viktornak komoly pofont jelent, hiszen saját pártcsaládja állította úgy falhoz, hogy arról a magyar nép is értesült. A kormány legelvakultabb hívei is kénytelenek szembesülni azzal, hogy imádott vezetőjük közel sem olyan keménykötésű, mint arra itthon tanúsított melldöngető viselkedéséből következtetni lehetne. Igaz 26-át követően már saját emberei – és azok engedelmesen tapsoló rokonai – előtt is csak egyen-öltönyös súlyemelők gyűrűjében mert megszólalni.

Van is miért félnie a „magyar tigrisnek”. Az új tervezetek olyan vizsgálatok lefolytatását szorgalmazzák, amelyeket ezúttal biztosan nem fog tudni törvényes – az EU által is elfogadható módon – elbagatellizálni.

Az alkalmilag létrejött négypárti koalíció pedig az eurpai uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megkezdésére tett javaslatot. Ez a szankcionálást taglalja az érintett tagállamokkal szemben. Az ok pedig a jogállamiság kormányzati leépítése.

Amelyre Orbán Viktor nyíltan tett ígéretet, amikor kihirdette célkitűzését egy illiberális állam felépítésére. A sebtében kierőszakolt törvények, így a közokirat hamisítással sürgősségi indítvány értelmében tárgyalt Lex CEU Orbán egykori kijelentését igazolja.

És hogy mire számíthatunk?

Amennyiben elfogadják ezt a javaslatot, kapunk egy nagyon komolynak mondható intézkedéscsomagot, aminek végrehajtását az EU árgus szemekkel követi le. Ez azt jelenti, hogy nem a magyarázkodást fogják figyelni, hanem a következményeket. Ha nem következik be egy várt hatás, tudni fogják, hogy a Fidesz megint nem a szabályok szerint játszott. És abban a pillanatban Magyarország szavazati joga is veszélybe kerül.

Mely esetben – bár a felfüggesztéshez egyhangú szavazás kell – Orbánnak szava sem marad, hogy ígéretér betartsa, és megváltoztassa az Uniót. Így lesz egy hangzatos lózungból alkalmatlansága bizonyítéka.