fbpx A 10. évfordulós „húsvéti ajándék” | CIVILHETES

h i r d e t é s

A 10. évfordulós „húsvéti ajándék”

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam

A 10. évfordulós „húsvéti ajándék”

2021. április 02. - 18:31

 

Magyarország felszabadul, ha Alkotmányozási Forradalom keretében a küszöbön álló országgyűlési képviselő elő-, majd éles választás és az új Alkotmány megalkotása összekapcsolóik!

Schmitt Pál 2011. április 25-én írta alá Magyarország gránitszilárd alaptörvényét a Sándor-palotában. - Forrás: MTI

Magyarország fel/megszabadítása Orbán Viktor uralma alól!

Törvényességi megalapozottságot  az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése, társadalmi, politikai felhatalmazást és megerősítést a szövetségben fellépő demokratikus erők választási győzelmében megnyilvánuló választói akarat biztosit.
Az új összetételű Országgyűlés életre hív Alkotmányozó Nemzetgyűlést és hatáskörébe utalja a koalíciós kormány által előterjesztésre kerülő új Alkotmány normaszövegének és indoklásának a megvitatását és elfogadását.
A jogállamiság helyreállítása, az európai értékeknek is megfelelő demokratikus jogállami működés új Alkotmány nélkül nem lehetséges. Mindaddig azonban ameddig a társadalmi többség számára ez nem válik felismert szükségszerűséggé tartós változás nem történhet!
Az időben történő és megfelelően megalapozott felismerés és fellépés viszont minden kétséget kizáró társadalmi, jogi és politikai legitimációt nyújt a békés körülmények közötti vitathatatlanul szükséges változások végig viteléhez.

Az országgyűlési elő és éles választás előtt záros határidőn belül meg kell hirdetni Magyarország minden állampolgárát közvetlenül érintő Alkotmányozási Forradalmat.

Az idő ablak még nyitva van a Demokratikus Ellenzéki pártok Szövetsége (DESZ), a változást akaró sokmilliónyi többség számára!

Jubiláló hazaárulás: 10. éves a Húsvéti Alaptörvény!

A Fidesz - élén a pártelnök/miniszterelnökkel, (és csatolmányával: KDNP) esküszegéssel elkövetett alkotmányellenes puccsal, 2011.-ben húsvét napján a Köztársasági Elnök által aláirt és 2012. január 1.-i hatállyal életbeléptetett Alaptörvénnyel az 1989. október 23-án kikiáltott 3. Magyar Köztársaságot elárulta és megbuktatta!1  
Az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP és kormánya önkényesen megalkotott Alaptörvénye és módosításai felhatalmazásával, törvénytelenségeket törvényesítő jogalkotási gyakorlattal, az elmúlt több mint 10 éves uralma alatt kivezette Magyarországot a jogállamiság keretei közül, lerombolta a lét- és jogbiztonságot, Magyarországot alkotmányos válságba sodorta.
Orbán Viktor saját Alaptörvényét is megsértve kizárólagos hatalomra tett szert, tart fenn és folytatólagosan annak erősítésére törekszik.
A Fidesz-KDNP és Kormánya politikája és működése a hazai közélet minden területén, szélsőségesen kiélezett társadalmi törésvonalak kialakulását, destabilizációt eredményezett mélységes ellenérzést és konkrét fellépést váltott ki az Európai Unióban és hazánk szövetségesei körében!

Magyarországon alkotmányozási kényszer van, de az ígéret már nem elég!

Az Orbán rezsim hatalomtól történő megfosztásához, a társadalmi életben kívánatos gyökeres fordulat eléréséhez a közelgő Országgyűlési választás ugyan lehetőséget kínál, de az állampolgárok többsége a szavazatért cserébe már nem fogadják el a politikusoktól megszokott ígéreteket, víziókat, pártprogramok betűtengereit.

Sokan a Demokratikus Ellenzéki pártok Szövetsége (DESZ) összetartó erejében is kételkednek, – őszintén meg kell mondani nem alaptalanul! Különös veszélyt rejt magában az, hogy az előválasztás a jelöltek személyes alkalmassága helyett a szövetséget alkotó pártok egymáshoz képest történő megmérettetésre szűkült eddig. Ezt a versengést meg kell állítani, mert a választók szemében kérdésessé teszi a szövetségi szándékok őszinteségét, újabb törésvonalakat eredményezhet az egyébként együttműködést kinyilatkozó pártok között!
A pártok és politikusai ígéretei mellett az azok betartására irányuló  garanciák követelése  lépett elő. A frissen pályára lépők érveire: miszerint mi tiszták vagyunk, nem kötöttünk paktumokat, nem loptunk (megbélyegezve ezzel a saját szövetségeit) a bizalmatlan és bizonytalan választó válasza egyszerű, - még nem! - és ezért inkább távol marad!
A választó kérdése egyszerű: ha mégis a változtatásra  – az Orbán rezsim elkergetésére, a vele történő leszámolásra - szavazok az életemben bekövetkezik e érzékelhető pozitív változás? Ha igen, - miben, hogyan, mikor, de főként tehát arra, hogy az ígéretek megvalósulására mi a biztosíték? Erre kell és lehet is az Alkotmányozási Forradalom keretében válaszolni! Ilyen lehet a rabszolgatörvény által sújtott munkavállaló, a földhöz jutástól megfosztott helyi gazdálkodó, a helyi szolgáltatásból hiányt szenvedő vidéki lakos, az önkormányzatiság és annak forrásigénye, az egészség és oktatásügy és számos más példa van arra, ami a jövőben fokozott, alkotmányos védelemben és támogatásban részesítendő.
Változásra mozgósító erőt főként olyan cél kitűzése eredményez, amiben a szavazó személyesen, lakó, vagy munkahelye közvetlenül is érintett, a megvalósításban akár cselekvő részt is vállalhat, hozzászólhat, ismeretségi körében megvitathat.

Erős kéz, vagy erős alkotmány szükséges?

Nyilvános és valóságos képviseleti demokrácia, becsületes parlamenti munka, a választókat szolgáló Kormány.

A csalódottság és kiábrándultság az elmúlt 30, de különösen 10 év természetes következménye ezért a politikának be kell látnia, hogy az egyes személyek iránti-, és pártszimpátiák, fontosak ugyan, de a társadalom szélsőséges megosztottsága miatt már nem képviselnek elegendő biztosítékot az alapvető változásokra, a kiszámítható békés jövőre.

A bizalom elnyerésének feltétele a stabil társadalmi megegyezésen alapuló új Alkotmány!

Az egyre súlyosbodó politikai, gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális, oktatásügyi válságból és az immár vitathatatlan alkotmányozási kényszerből egy (régi) új jogintézmény létrehozásával nyílik lehetőség. A megnyert országgyűlési választások után a parlamenti munka rugalmasabbá és demokratikusabbá tétele mellet új, valóban erős stabilitású Alkotmányt lehet alkotni és kikiálthatóvá válik a 4. Magyar Köztársaság.

Az Alaptörvény semmissé nyilvánítása, Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása!

Az elmúlt három évtized legfőbb tapasztalata, hogy új Alkotmány megalkotása nem történhet a nép feje fölött, nem lehet egyik, vagy másik parlamenti többséget adó párt, vagy egy szűk politikai elit előjoga, - ki kell venni a parlament jogköréből! -, miként népszavazás is puszta formaság a nemzeti konzultációba belefáradt magyar választó számára. Az Alkotmányról – különösen a mai Magyarországon - nem lehet egyszerű igennel, vagy nemmel, érdemben dönteni!

Az Országgyűlés első munkanapján „…ki kell jelentenie, hogy ‒ az Alkotmánybíróság hatásköre gyakorlásának megtagadása miatt ‒ a testületet alkotmánybíráskodásra létrehozó és felhatalmazó államhatalmi szervként e jogkört az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése tárgykörében visszavonja.”

„Az Országgyűlés ezt követően saját maga megvizsgálja és kinyilvánítja az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésének sérelme okán az Alaptörvény semmisségét, egyidejűleg” a választást megelőző társadalmi egyeztetetés és a választásban megnyilvánuló többségi akaratnak megfelelően az alkotmányozó és a törvényhozó hatalmat szétválasztja, létrehozza az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, mint az új Alkotmány megalkotására hivatott jogintézményt.  
A Koaliciós Kormány összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést és a társadalmi előkésztésnek megfelelő formában az új Alkotmány tervezetét megvitatására és elfogadására Alkotmányozó Nemzetgyűlés elé terjeszti.

„Az Alaptörvény semmisségének Országgyűlés általi deklarálása azt jelenti, hogy megszűnik a kétharmados szavazattöbbséget igénylő törvények jogintézménye”
" Az olyan kérdés amely alapvető jelentőségű, amelynek jogi szabályozásában széles körű konszenzusra van szükség, akkor azt az új alkotmányba kell majd beiktatni.”
„Ilyenek például a médiatörvény, a bíróságokról szóló törvény, az ügyészségről szóló törvény, vagy a választási törvények meghatározott rendelkezései.”
A társadalmi vitában ez a kör a tovább bővíthető pl. sztrájktörvény, a szerezett jogok, a munkaidő, az, a természet, épített környezet, vegyes indexálású nyugdijrendszer stb. fokozott védelmet igénylő tárgykörökkel. Ide sorolhatók a több ciklust átívelő mélyreható reformok útján megoldandó kihihások az egyészség és oktatásügy zöldprogramok stb.
„Az Alaptörvénynek az Országgyűlés első határozatával hatályát vesztő, és az új alkotmány megalkotásáig – az ország működőképességének megőrzése érdekében hatályban maradó rendelkezései biztosítják”

Magyarország jövője, a Magyar Nemzet érdekében!

Az Alkotmányozási Forradalom sikeres megvívása csak a választók bevonásával, velük együtt lehet eredményes, ezért az új Alkotmányba foglalandó tézisek, elvárások nyilvános megfogalmazására, az alkotmányozási folyamat haladéktalan megkezdésére van szükség.
DESZ álljon az Alkotmányozási Forradalom élére az orbáni önkényuralmi rendszer megalkuvástól mentes, békés úton történő lebontása, a romeltakarítás és helyreállítás, a körültekintő építőmunka feltételeinek megteremtése érdekében.

A DESZ felkérésére és szervezésében a jogállamiság helyreálltásáért ma még külön külön szót emelő szakemberek, jog-, és környezetvédő-, szakmai szervezetek, önkormányzatok, civilszervezetek, Facebook csoportok, közélet iránt érdeklődő személyek összehangolt munkával és nyilvánosan kezdjék meg a normaszöveg tervezetének megfogalmazását, a  szükséges információk, javaslatok gyűjtését.

A független sajtó kapjon hírt erről a munkáról, sajátos lehetőségeivel maga is közvetítse a társadalmi elvárásokat. A Alkotmányozási Forradalom, keretében a különböző tárgykörök alkotmányos garanciával tervezett ellátása tematizálja a közbeszédet.

Közérthetően – életképekkel alátámasztva – a magyar társadalomnak be kell mutatni az Alkotmányos Forradalmat kiváltó okokat, a szövegtervezet megírásának, az előkészítő viták módját és folymatát, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés szerepét és összetételét.
Az a pártok tagja és aktivistái, valamennyi partnerszervezet és azt tagjai, szimpatizánsai, a sajtó, a közösségi portálok, az önkormányzatok és más önkéntesek kapjanak segédanyagokat a környezetükben élőkkel folytatandó párbeszédekhez, vitaköri munkához. Ugyancsak ők juttassanak el véleményeket, észrevételeket, javaslatokat a normaszöveg alkotóihoz! 

A DESZ pártjainak a 2022. évi választásra és az azt követő kormányzásra készülve most nem az a feladatuk, hogy saját népszerűségüket vízióikat, jelöltjeik és vezetőik arcát építsék! Az is, de főkét az a dolguk, hogy álljanak az Alkotmányozási Forradalom élére vezessék sikerre a választások útján.

Legyen végre vezérlőelv, hogy ne magunkat dicsérjük, hanem minket dicsérjenek!

A választások utánra halasztani az alkotmányozást erős és tudatos társadalmi támogatottság nélkül pusztán a jog eszközével? -  biztos kudarc!

Ezért valamennyi rendszerváltást célul kitűző demokratikus erőnek és különös tekintettel a Demokratikus Ellenzéki pártok Szövetségének (DESZ) a teljes kommunikációs stratégiáját és választási kampányát a regnáló kormány tevékenysége egyidejű bírálata mellett erre kell fókuszálnia! A kormánypártok, ill. a kormány oldaláról érkező kritikákra, provokációs célú közleményekre, hírekre elegendő DESZ szóvivői, esetleg egy egy szakpolitikus szintjén reagálni és nemes egyszerűséggel túl kell lépni rajtuk.

Ami pedig az elő-, és az éles országgyűlési választások ügyrendi és jelöltállítási, kérdéseit illeti nagyon fontosak. Tartalmi szempontból azonban ne a DESZ-t alkotó pártok ideológiai különbségeiről, az egyes pártok távoli céljairól, vízióiról, hanem a jelöltek helyi ismertségének, egyéni rátermettségének, személyiségének, de főként a helyi, vagy tágabb közéletben eddig végzett munkája eredményiről, a következő, - kivételesen nehéznek ígérkező - ciklus embert próbáló feladatai ellátására garanciaként felmutatható, bizonyított alkalmasságáról szóljon.

Az Alkotmányos Forradalom első szakaszában el kell érnünk, hogy az országgyűlési választás maga a változás-, az új Alkotmány iránti követelést fejezze ki!
Demokrataként csak így lehet elvégezni a „romok eltakarítását”, és megkezdeni az újjáépítést! A kormánykoalíció tartós együttműködésének is a legfőbb garanciája maga az új Alkotmány adta feladatok minősége és mennyisége lesz, ami bőven kitölti a következő 4 évet.

 


1 Részletesebben felkelőnap.hu honlapon: 2020 -2021 -2022 sorsfordító évek c. vitairat második fejezet: ősbűn és egyéb írások
2 Idézetek: Vörös Imre: A jogállami alkotmányosság helyreállítása
(Vitaanyag – a „Civil Bázis”csoport felkérésére 2020. március 13-án tartott előadás alapján)

 

Gáspár András


 

h i r d e t é s

Kommentek