A számok szerint alaposan átrendeződött a nyugdíjasok mezőnye a juttatások nagysága szerinti.

Egy átlagos nyugdíjas 2014-ben még az átlagkereset 71,4 százalékát kapta, az idén (már a nyugdíjemelést követően) ez az úgynevezett helyettesítési ráta 66 százalék. Gyorsan leszögezzük, hogy nem a nyugdíjak csökkentek, hanem az átlagbér emelkedett meg jelentősen. Az előző évhez képest egyébként 2017-ben az átlagnyugdíj még a béreknél (más adat híján az első negyedéves értékkel számoltunk) is dinamikusabban nőtt. Ezt mutatja, hogy a tavalyi helyettesítési ráta a mostaninál is alacsonyabb, mindössze 65,3 százalékos volt.

Az Országos Nyugdíjbiztosító (ONYF) részletes statisztikáiból egészen meglepő változásokat számoltunk ki. Mindössze nem egészen minden tizedik nyugdíjas kap az idén kézhez többet a nettó átlagbérnél, miközben egy évvel ezelőtt ez az arány még megközelítette a 13 százalékot. Az 50 ezer forintnál kevesebb ellátásban (ebbe az időseknek minden címen érkező pénzt beleszámít) részesülők aránya viszont közben 6 százalékról 2,7 százalékra csökkent. A tavalyi 131 ezer helyett 2017-ben alig több mint 55 ezren kénytelenek ennyi pénzzel beérni havonta.

A másik véglet viszont erőteljesen elhúzott. Hatan közel 1,8 millió forintos átlagnyugdíjjal büszkélkedhetnek (közülük akadnak 1950 után születettek is, tehát nem feltétlenül igaz, hogy a magas kereset mellett a nagyon hosszú szolgálati idő biztosíthat kiugróan magas nyugdíjat). Félmillió forint feletti időskori ellátást 351-en kapnak, a 300 ezer forintos határt (az előző évi statisztika efeletti bontást nem is tartalmazott) 18 ezren lépték át. Az ő számuk egyébként 2016-ban nem érte el a 16 ezret. Az átlagnyugdíj viszont ebben a kategóriában mindössze 2 ezer forinttal lett magasabb, ami nincs 0,6 százalék sem, miközben az átlagnyugdíj 8,3 százalékkal ugrott meg az ONYF kimutatása alapján.

Jobban jártak a válság előtt nyugdíjba vonulók

Megnéztük, hogy az átlagnyugdíjakban mekkora a különbség a nyugdíjba vonulás éve szerint. Persze ilyen szempontból lényeges lehet az összetétel hatása (az időskori ellátásra jelentkezők közül aktuálisan mekkora a magasabb jövedelemmel és szolgálati idővel rendelkezők aránya), de még így is feltűnőek a különbségek. A 2007-ben (tehát a válság előtti évben) nyugállományba vonult 106 ezer fő az idén átlagosan több mint 145 ezer forintot kap havonta. Ez pedig, ha a megállapítás évét nézzük, akkor 1975-től egészen napjainkig messze a legmagasabb összeg. Értékeléséhez pedig azt is érdemes figyelembe venni, hogy a járulékplafont 2013-ban törölték el, de a magasabb havi jövedelmekből limitált elvonás 1988 és 1992 februárja között sem volt.

Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét.

Az idén az átlagnyugdíj 123,7 ezer forint, de az a körülbelül 60 ezer ember, akinek időskori járandóságát 2013-ban állapították meg, mindössze 108 ezer forintot tehet zsebre. (A valorizációs szorzószámok – amelyek szintén befolyásolják a nyugdíj nagyságát – alakulásáról korábban itt írtunk.)

Akad táblázat, amely a nyugdíjakat a szolgálati idő hossza szerint kategorizálja. Érdekességre ebben is bukkantunk. A statisztika szerint kiugróan magas (278,3 ezer forint) az átlagnyugdíj az 51 éves beszámított szolgálati idő esetében. Nálunk nincs statisztika (mint egyébként a világon másutt sincs) arról, hány idős ember esik ki teljesen az ellátotti körből. A jelenlegi szabályok szerint ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kaphasson, 15 év szolgálati időt kell igazolni. A kivételes nyugdíj megítéléséhez minimum 7,5 év kell. Az öregségi nyugdíjminimum összege pedig 28,5 ezer forint (a kivételes nyugdíj alsó határa ennek fele).

azenpenzem.hu