h i r d e t é s

35 éve történt a csernobili katasztrófa

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

35 éve történt a csernobili katasztrófa

2021. április 26. - 07:06

A csernobili atomerőmű négyes számú reaktora harmincöt évvel ezelőtt, 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. 

A négyes reaktor romjai fölé épített szarkofág és egy Geiger-Müller számláló - Forrás: Roman Harak / wikipedia

A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással.

Íme 15 dolog, amit eddig talán nem hallott a csernobili tragédiával kapcsolatban

1. Pontosan 35 éve robbant fel az Ukrajnában található csernobili atomerőmű 4-es reaktora. Közel 5 millió ember él továbbra is a szennyezett zónában.

2. A robbanás következtében a környezetbe kikerült radioaktivitás a Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott atombombák együttes radioaktivitásának körülbelül kétszázszorosa volt.

3. A legközelebbi város, Pripjaty lakosságát csak két nap elteltével evakuálták. Addigra már sokan súlyos sugárdózist szenvedtek el.

4. Még Írországban is hullott radioaktív eső. a legsúlyosabban érintett országok Ukrajna, Belarusz és Oroszország voltak: a csernobili szennyezés 63 százaléka ide jutott el.

5. Mivel Pripjatyot a sugárzás miatt elhagyták az emberek, a zónát nemsokára farkasok, lovak, hódok, vaddisznók és más állatok népesítették be.

6. A Csernobil körüli, 30 km-es sugarú tiltott zónán belül élő állatoknál magasabb a halálozási arány és a genetikai mutációk száma, és a születési arány is alacsonyabb.

7. Az ember azt gondolná, hogy a másik három csernobili reaktort azonnal leállították. De ennek pont az ellenkezője történt: újraindították őket, és ezután még 13 évig üzemeltek!

8. A radioaktív anyag továbbra is egy omladozó beton szarkofágban található, melyet a balesetet követően építettek a reaktor fölé. Épülőben van egy újabb, hatalmas burok, amelyet a jelenlegi szarkofág fölé fognak tolni. Ám ennek is csak 100 év lesz az élettartama.

9. A katasztrófa helyszínéhez közeli erdőt „Vörös-erdőnek” hívják. a magas szintű sugárzás ugyanis elpusztította a fákat, így a halott fenyők élénkvörös színe hatalmas területeket borított be.

10. Az atomipar és az azt támogató ukrán, orosz és belarusz kormányok eurómilliárdokat terveznek költeni új atomerőmű-projektekre, de a csernobili katasztrófa túlélőiért nem vállalnak felelősséget. Igyekeznek minimálisnak feltüntetni a baleset következményeit, és eltitkolni a mindennapi valóságot Csernobilban.

11. Akár te is ellátogathatsz a tiltott zónába. Utazási irodák egynapos kirándulásokat szerveznek az elhagyatott Pripjatyba.

12. Pripjaty erősen szennyezett és még nagyon, nagyon sokáig lakatlan marad. Ugyanis a plutóniumból származó sugárzás intenzitása több mint 24 ezer év alatt is mindössze a felére csökken.

13. A sugárzás annyira erős volt, hogy Vlagyimir Pravik tűzoltó szemének színe barnáról kékre változott. (Pravik két héttel a csernobili katasztrófa kitörése után halt bele a radioaktivitás okozta égési sérülésekbe, 23 évesen.)

14. Svédország volt az első ország, amelyik hírt adott a világnak a katasztrófáról (két nappal a kitörése után), mert a szovjet kormány eleinte titokban akarta tartani a csernobili robbanást.

15. A szennyezett területeken a baleset továbbra is minden téren befolyásolja az emberek életét. a csernobili sugárzás megtalálható az ételben, amit esznek; a tejben és vízben, amit isznak; a fában, amit eltüzelnek; és az iskolákban, parkokban és játszótereken, ahol a gyerekeik játszanak.

(Celine Mergan, a Greenpeace Belgium munkatársának írása nyomán.)

Itt fejezheti ki szolidaritásodat Csernobil túlélőivel.