Az MSZMP XIV. kongresszusa 1989. október 7-én zajlott le, ahol 28 alapító döntött egy új párt megalakításáról 1989. november 16-án adták be az MSZP bejegyzési kérelmét, nyilvántartásba pedig öt nappal később, november 21-én vették. Az MSZP az 1990. évi első szabad választáson vett először részt többpárti országgyűlési választáson.

Az 1990-es szabad választás eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott az SZDSZ-szel. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozott az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc távozása után nyílt külső támogatásával.

Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek).

A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak és az Európai Szocialisták Pártjának, ezek vezető testületeiben is képviselteti magát. Így például a 2012 augusztusi fokvárosi kongresszuson Mesterházy Attila MSZP elnököt ismét a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották, míg az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének vezetője 2004 óta Gurmai Zita. Az MSZP együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. Társult ifjúsági szervezete, a Societas nemzetközi titkára, Gúr Roland a legnagyobb politikai ifjúsági világszervezet, a Szocialista Ifjúsági Internacionálé IUSY Ellenőrző Bizottságának elnöke. A párt egyik alapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány birtokolta a Népszabadság Zrt. részvényeinek 26,5%-át, és más sajtótermékekben is rendelkezett tulajdonnal. A Népszabadság részvényeit 2015-ben vásárolták ki a párt alapítványából.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s miniszterelnök "Őszödi beszédként" elhíresült beszéde, amit 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt. A trágár szófordulatokat is tartalmazó beszéd nagy felzúdulást okozott a politikában és a közéletben egyaránt, a beszéd hatására két nappal a nyilvánosságra kerülés után zavargások is történtek, melyeket a következő hónapokban több másik is követett, és egészen a 2010-es választásokig időről időre megismétlődtek, Gyurcsány és az MSZP kormányzat lemondását követelve.

Az MSZP 2007-ben új székházat vásárolt a Jókai utca 6. szám alatt, mely épület korábban a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (KPDSZ) székháza volt. Az új székházvásárlásra azután került sor, hogy a párt vezetői eldöntötték: nem akarnak az elődpárt MSZMP, 1956-os események miatt rossz emlékű Köztársaság téri székházban maradni és egy "nyitottabb, korszerűbb" létesítménybe helyezik át a pártapparátust. Némi felújítás után 2008 januárjában költözött a párt az új székházába.

Az akkor ellenzékben lévő Fidesz 2007-ben népszavazást is kezdeményezett, melyben a kormányzat által bevezetett vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj eltörlését tűzte ki célul. A szavazás 2008. március 9-én zajlott le, melyben a szavazók több mint 84%-a a díjak eltörlése mellett voksolt. Az eredmény hatására az Országgyűlés visszavonta az intézkedéseket, majd ezek után Gyurcsány bejelentette, hogy új egészségügyi minisztert akar Horváth Ágnes akkori SZDSZ-es egészségügyi miniszterasszony helyett. A koalíciós partner SZDSZ viszont a koalíció felbontásával fenyegetve kiállt Horváth mellett, majd miután Gyurcsány március 31-én április 30-i hatállyal mégis menesztette Horváthot, a koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépésre válaszul az SZDSZ-frakció ügyvivői tanácsa megszavazta az SZDSZ-es kormánytagok visszahívását, ami április 30-án meg is történt, véget vetve a két párt addigi koalíciójának, így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült. Gyurcsány végül 2009. március 21-én jelentette be, hogy nem kíván tovább miniszterelnök lenni, ami után többek közt Surányi György, Vértes András, Glatz Ferenc és Bokros Lajos neve is felmerült lehetséges kormányfőként, a Szonda Ipsos szerint a többség előrehozott választásokat szeretett volna, de végül április 14-én a miniszterelnöki széket az addigi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon kapta meg. Gyurcsány időközben, március 28-án lemondott az MSZP pártelnöki tisztségéről is, amit 2007. február 24-től töltött be. Bajnai a kormányzati ciklusból visszalévő egy évre vette át a kormányzást és alapvetően megszorításokat valamint juttatáscsökkentéseket ígért.

A 2010-es választásra a párt Mesterházy Attilát választotta miniszterelnök-jelöltnek. Az MSZP végül 59 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben ismét ellenzékbe szorult a képviselői helyek több mint kétharmadát megszerző Fidesz–KDNP szövetséggel szemben. Mesterházy Attila a hetedik elnökként vezette a pártot 2010-től, akit a párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztott Szanyi Tiborral szemben.

Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és annak frakciójából is, emellett saját pártot alapított Szociális Unió néven. Parlamenti mandátumát (amit az MSZP Baranya megyei listáján szerzett) azonban nem adta vissza, így az Országházban hivatalosan független képviselőként politizált tovább, amíg a 2014-es választásokon az akkor már a KTI-ben politizáló Szili el nem vesztette mandátumát. Ezután viszont a harmadik Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottja lett.

2011. október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártból és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával (amit egyébként pontosan ennek reményében alapítottak). Az országgyűlésben Gyurcsányhoz még kilenc szocialista képviselő csatlakozott, amivel önálló frakció alapítására is lehetőség lesz, legkorábban fél évvel az MSZP-frakcióból való távozás után – amennyiben a parlament nem módosítja 4/5-ös többséggel a házszabály erre vonatkozó részét. Az MSZP képviselőinek száma a választás utáni 59-ről – a pártból való távozások és pártszakadás okán 48 főre csökkent, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció maradt.

2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól "Kormányváltás" lett a hasonló nevű Összefogás Párt miatt. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A Kormányváltók listavezetője, egyben miniszterelnök-jelöltje az MSZP, mint a legnagyobb ellenzéki erő pártelnöke, Mesterházy Attila volt. Az MSZP a közös listáról 29 képviselői mandátumot szerzett.

Időközben kiderült, hogy a párt 2010 előtt keletkezett tartozásai 2014-ben mintegy kétmilliárd forintot tesznek ki, amit részletekben törlesztenek. A hitelek visszafizetése miatti teher csökkentése érdekében a párt vezetése több befektetővel is tárgyalásokat folytatott a Jókai utcai székház eladásáról.

A 2014-es európai parlamenti választáson a párt ismét önállóan indult és 10,92%-os szavazati aránnyal két képviselőt tudott az Európai Parlamentbe küldeni, Szanyi Tibort és Ujhelyi Istvánt.

A 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választások gyenge eredménye miatt május 25-én a teljes elnökség felajánlotta a lemondását. Bár a lemondás elfogadásáról a május 31-i választmányi gyűlésen döntöttek volna, május 28-án Mesterházy már kérte, hogy fogadják el a lemondását, május 29-én pedig már sajtótájékoztatón jelentette be a lemondását minden pártbeli vezetői tisztségéről. A május 31-i ülésen Botka László választmányi elnököt és Szeged polgármesterét választották meg ideiglenes pártelnöknek a július 19-re összehívott tisztújító kongresszusig, miután Botka kikötötte, hogy csak átmenetileg hajlandó a párt vezetője lenni. A megtartott kongresszuson az egyetlen indulót, Tóbiás Józsefet fölényes többséggel választották meg a párt elnökének, a párt elnökhelyettese Gőgös Zoltán agrárpolitikus lett, valamint három alelnököt is megválasztottak Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, Márton Roland székesfehérvári MSZP-elnök és Ujhelyi István EP képviselő személyében. Az ideiglenes elnök Botka Lászlót ismételten az országos választmány elnökének választották meg.

2014. szeptember 13-án bizalomhiányra hivatkozva lemondott tisztségéről Velez Árpád pártigazgató, aki egy korábban nyilvánosságra került hangfelvételen bírálta a pártot, melynek vezetői a kormányzás idején sem tudták megfelelő pozícióba helyezni a saját embereiket.

2016 februárjában az MSZP eladta a Jókai utcai székházát a Geoholding és a Móra Könyvkiadó részére. A NOL.hu információi szerint a vételár körülbelül 800 millió forint, amivel rendezhetik a párt korábban felhalmozott adósságának egy részét.

2016 júniusában az MSZP tisztújításán elnöknek Molnár Gyulát, alelnöknek Gúr Nándort, Ujhelyi Istvánt és Nemény Andrást választották meg, Gőgös Zoltánt újraválasztották elnökhelyettesnek. Az MSZP Országos Választmány elnöki posztján Hiller István váltotta az addigi elnököt Botka Lászlót. 2016 júliusában Tóth Bertalant választották meg az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének.

2016 végén az MSZP-vel együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásokra, ám ebből előbb több párt is kiesett, míg mások be sem léptek, majd 2017 januárjában váratlanul az MSZP önálló miniszterelnök-jelöltet mutatott be Botka László személyében, aki korábban ugyanakkor még vonakodott ettől. Molnár Gyula már 2016 tavaszán úgy fogalmazott, hogy a kormányfőjelölt személyét az "együttműködés legerősebb pártjának" kell megneveznie, és ez az MSZP. Botka 2017. október 2-án visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, mivel véleménye szerint pártját kívülről és belülről fúró erők miatt nem sikerült elérni célját, hogy minden demokratikus ellenzéki erőt egy oldalra állítson. A párt ez év során többször is konfliktusba került a DK-val, mert annak politikusai szerint az MSZP rájuk akarta kényszeríteni az akaratát, végül a DK jelezte, hogy külön listával indul a 2018-as országgyűlési választásokon, amit viszont az MSZP-vel koordinálva állított.

2017. decemberben az MSZP elnöksége bejelentette, támogatja, hogy Karácsony Gergely legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje. 2018. januárban Molnár Gyula pártelnök bejelentette, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezette, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje volt.

A választáson a pártszövetségben induló MSZP újra veszített, az eredménye alapján a harmadik lett a legtámogatottabb pártok sorában 11,91%-os eredménnyel, mely 16 képviselői mandátummal járt. A választás után a párt az összefogás szándékának hiányát emelte ki a vereség okaként, majd a teljes vezetősége lemondott. A választás után a két párt döntött arról, hogy az új országgyűlésben is együtt maradnak frakciószövetségben. Májusban Bősz Anett, a Liberálisok képviselője kilépett a Párbeszéd frakciójából egy olyan megállapodás miatt, ami sajtóértesülések szerint az MSZP évi 60 millió forintos támogatásáról szól a Liberálisok számára, de erről az MSZP vezető testületei nem tudtak, ezért fegyelmi eljárást indítottak Molnár Gyula lemondott pártelnökkel szemben, aki aláírta a megállapodást közösen Karácsony Gergellyel és Fodor Gáborral, a Liberálisok elnökével. A megállapodásban foglaltak felvethetik a tiltott pártfinanszírozás lehetőségét, de mivel jogilag ez inkább csak szándéknyilatkozat volt, igazából senkit nem kötelez semmire. Molnár végül megrovásban részesült a szerződés aláírása miatt.

A párt 2018. június 17-én tartott kongresszusán Tóth Bertalant választották az MSZP új elnökének, a választmányi elnök Kunhalmi Ágnes, az alelnökök pedig Komjáthi Imre, Hegyi Gyula és Szanyi Tibor lettek.

A 2019-es európai parlamenti választáson a párt a Párbeszéddel közös listán indult, itt a szavazatok alapján, történetének addigi legalacsonyabb támogatottságával, 6,61%-al a korábbi két EP-s mandátum helyett már csak egy mandátumra lett jogosult, amit végül Ujhelyi István kapott meg. Az EP-képviselőségét elvesztő Szanyi Tibor több alakalommal is nyíltan bírálta a pártját a gyenge választási eredmények miatt, ezért tagságát felfüggesztették, majd július közepén visszahívták a párt alelnöki tisztségéből is. Rajta kívül Fekete Zoltán, a párt Pest megyei elnökének tagságát is felfüggesztették szintén a pártot ért nyílt kritikái miatt. Szanyi még felfüggesztése után jelentette be, hogy Bal Blokk néven új mozgalmat alapít. 2020 januárjában ki is lépett a pártból, majd pártot alapított Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) néven. 2019 novemberében Lackner Csaba kispesti képviselőt zárták ki, miután egy videofelvétel szerint feltehetően kábítószert fogyasztott, és pártja felszólítása ellenére nem mondott le magától a mandátumáról.

Két, a 2019-es magyarországi önkormányzati választáson polgármesteri mandátumot szerzett MSZP-s politikus, Kiss László és Szaniszló Sándor 2020 februárjában bejelentette, hogy átlép a DK-ba, mert közleményük szerint abban a pártban jobban látják érvényesülni a politikai nézeteiket. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és a párt más politikusai is élesen kritizálták a két volt párttársuk lépését.

A párt Kongresszusa a koronavírus-járvány miatt 2020. június 8-a és 24-e között online szavazással fogadta el új Alapszabályát és Kongresszusi Szabályzatát. 2020. nyarán az MSZP országos elnöksége Dobák István csepeli elnökségi tag és Fekete Zoltán pest megyei elnök kizárását kezdeményezte. Dobák a helyi pártszervezetet illető kritikus véleménycikke, Fekete pedig egy titokban készült hangfelvétel miatt került eljárás alá. A felmenő rendszerű tisztújítás folyamatában - szabálytalanul megtartott választásra hivatkozva, az országos etikai bizottság javaslata alapján - a pest megyei szervezeteket feloszlatták. Havas Szófia és Őry László mellett Mesterházy Attila, korábbi pártelnök is pályázott az MSZP társelnöki tisztére, ám a párt 2020. szeptember 19-én tartott tisztújítása előtt nem tudtak jelölti zárt listát állítani. Mesterházy indoklása szerint ellehetetlenítették az indulását. A párt 2020. szeptember 19-én történetében először online tartotta meg tisztújító kongresszusát. A módosított alapszabálynak köszönhetően a tisztújítástól két társelnök fogja vezetni a pártot Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes személyében. A párt elnökhelyettese Komjáthi Imre lett, a párt alelnökének Gurmai Zitát és Hegyi Gyulát választották. A választmány elnöke a korábban a posztot már betöltő Hiller István lett.

2021 júniusára a párt két közismert képviselője, Molnár Gyula volt pártelnök és Szakács László vitatott körülmények közt kikerült a párt politikusai közül. Hírek szerint Molnár ellen azután indult fegyelmi eljárás, majd zárták ki a pártból, miután pártja engedélye nélkül a DK támogatásával kívánt az ellenzéki előválasztáson elindulni, Szakácsot viszont állítólag a tudta nélkül léptette vissza az előválasztástól a párt, aki ezután maga mondta fel párttagságát. Ezt követően Szakács is a DK támogatásával politizált tovább. Tóth Bertalan pártelnök szerint a két politikus veszélyeztette volna a kormányváltást ha a pártban maradnak, bár mindketten tagadták, hogy a DK frakciójába kívántak volna átülni. Szakács menesztése miatt ugyanakkor Barbarics Ildikó, a párt komlói szervezetének elnöke és a párt több helyi politikusa is kilépett az MSZP-ből, miután Szakács Baranya megye 2. választókörzetében indult volna. Barbarics sérelmezte, hogy a párt vezetése a fejük felett, mindenféle egyeztetés nélkül döntött Szakács visszahívásáról.

2022 elején a párt kizárta és mandátuma visszaadására szólította fel Bangóné Borbély Ildikót, miután valótlanul szerepeltette magáról, hogy diplomával rendelkezik.

A 2022-es országgyűlési választáson az Egységben Magyarországért részeként indult, az ellenzéki pártszövetség 34,35%-ot szerzett, amivel a párt ismét vesztett, az eredmény tíz mandátumra tette jogosulttá. Az MSZP több ismert politikusa is elvesztette országgyűlési mandátumát, vagy el sem indult, így távozott az Országgyűlésből többek között Mesterházy Attila, Korózs Lajos, Burány Sándor, Molnár Gyula és Bangóné Borbély Ildikó is. Mandátumhoz jutott viszont Komjáthi Imre elnökhelyettes, aki korábban nem volt parlamenti képviselő. 2022. április 24-én Tóth Bertalan jelezte, hogy nem indul újra a társelnöki tisztségért, ugyanekkor Ujhelyi István bejelentkezett társelnöknek, egyúttal nyílt levelet is írt, amiben úgy fogalmazott a párt jövőjével kapcsolatban, hogy "A »cölöpöket« meghagyva, de az alapokig vissza kell bontani az építményt", majd javaslatot tett arra, hogy az MSZP alakuljon át egy olyan szociáldemokrata közösséggé, amely már új nevében is más, erre az Esély-t javasolta. (wikipedia)