Az Európai Bizottság felszólította az EU tizenegy tagállamát (Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, a Cseh Köztársaságot, Spanyolországot, Finnországot, Magyarországot, Litvániát, Luxemburgot, Lengyelországot és Portugáliát), hogy teljes körűen biztosítsa az energiahatékonysági irányelv(2012/27/EU) nemzeti jogba történő átültetését - írja a napi.hu.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban energiamegtakarítást kell megvalósítaniuk. Ezt energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszerek alkalmazása és/vagy egyéb olyan, célzott szakpolitikai intézkedések révén kell elérniük, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák az energiahatékonyságot a háztartásokban, az ipari épületekben és a közlekedésben. Az irányelvet 2014. június 5-ig kellett átültetni a nemzeti jogba - derül ki a bizottság közleményéből.

Szerdán az EB indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Litvániának, Luxemburgnak és Lengyelországnak.

A bizottság kiegészítő indokolással ellátott véleményt küldött Bulgáriának, Magyarországnak és Portugáliának, mely országok esetében hiányosságokat állapított meg a nemzeti jogba történő átültetés tekintetében. A Magyarország részére kiadott, kiegészítő indokolással ellátott vélemény a helyébe lép annak a határozatnak, amelynek értelmében az Európai Bizottság korábban úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben. A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását, és foglalkozni fog az esetleges hiányosságokkal -. hangsúlyozza az uniós testület közleményében.

A tizenegy tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen. Ezt az időszakot követően az EB úgy dönthet, hogy az említett tagállamok ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti, és pénzügyi szankciók kiszabását kéri.

Felszólító levél illegálisan kitermelt faanyagok szabályozása miatt

Az uniós testület a fentiek mellett felszólítja Görögországot és Magyarországot, hogy hajtsák végre az illegálisan kitermelt faanyagoknak az EU piacán történő forgalmazását tiltó rendeletet. Az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy Görögország és Magyarország tegyen eleget az illegálisan kitermelt faanyagok kereskedelme elleni fellépést célzó uniós jogszabályoknak.

A fára és fatermékekre vonatkozó uniós rendelet, mely 2013. március 3-án lépett hatályba, tiltja az illegálisan kitermelt fa európai piacon történő forgalmazását, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló rendelet pedig - mely 2005 óta alkalmazandó - engedélyezési rendszert hoz létre a rendszer keretében partnerségi megállapodást aláíró országokból érkező és az EU-ba irányuló faimport jogszerűségének ellenőrzése céljából.

Az EB először 2015 májusában, felszólító levél formájában jelezte Görögországnak, hogy aggályai vannak a fent említett két rendelet alkalmazásával kapcsolatban. A Görögországból kapott legfrissebb jelentések értelmében a tagállam hozott ugyan intézkedéseket a két rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, de a görög hatóságok még mindig nem fogadtak el nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a két rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését.

A bizottság Magyarország vonatkozásában is fenntartásokat fogalmazott meg a fára és fatermékekre vonatkozó uniós rendelet alkalmazásával kapcsolatban. Az erről szóló felszólító levelet az Európai Bizottság 2015 májusában küldte meg Magyarországnak. Noha Magyarország bizonyos mértékű előrelépésről számolt be a területen, a megfelelési hiányosságok orvoslásához további intézkedésekre van szükség - véli a bizottság.

A testület szerint Magyarország még nem teremtette meg a szabályozási és az intézményi feltételeit annak, hogy az ellenőrzési rendszer visszaszorítsa az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, és további jogszabályokat kell hoznia a rendelet megsértéséért kiszabható szankciók szintjének megállapítása céljából. Az EB ezért indokolással ellátott véleményt küld Görögországnak és Magyarországnak, és ha a két tagállam nem teszi meg a szükséges lépéseket két hónapon belül, akkor ügyüket a bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja.

Végre kell hajtani az elektronikus útdíjszedésről szóló uniós jogszabályokat

Az Európai Bizottság a fentiek mellett felszólítja Magyarországot arra, hogy hajtsa végre az elektronikus útdíjszedésről szóló uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot arra, hogy hozza összhangba nemzeti szabályozását az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló bizottsági határozattal (a 2009/750/EK).

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás (European Electronic Toll Service, EETS) lehetővé fogja tenni a felhasználók számára, hogy egyetlen fedélzeti berendezést használva és egyetlen, bármelyik EETS-szolgáltatóval megkötött szerződés birtokában keresztülhajtsanak az Európa-szerte kiépített elektronikus útdíjszedési rendszereken. Az EETS-re vonatkozó jogi keretrendszerrel összhangban azokban a tagállamokban, amelyek nemzeti szinten életbe léptettek elektronikus útdíjszedési rendszereket, 2012. október 8-ig lehetőséget kellett volna biztosítani a nagyméretű gépjárművekkel közlekedő személyek számára az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás igénybevételére.

Magyarország nem hozta meg az EETS-szolgáltatók hatékony letelepedéséhez szükséges intézkedéseket. Magyarországnak két hónapon belül értesítenie kell a bizottságot arról, milyen intézkedéseket hozott az uniós jognak való teljes körű megfelelés érdekében. Ha erre nem kerül sor, az EB az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság 19 indokolással ellátott véleményt adott ki és 10, az Európai Unió Bíróságán indított keresetet indított. A bizottság emellett lezár 53 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállammal együtt megoldást találni anélkül, hogy az EB-nek folytatnia kellene az eljárást.

napi.hu