A Magyar Államkincstár által közölt legutolsó adat szerint február végén 13 milliárd forinttal tartoztak az egészségügyi ellátók a beszállítóiknak. Ebben ráadásul még nincsenek benne az egyetemi klinikák kifizetetlen számlái. Az orvosképző egyetemek ugyanis tavaly augusztustól alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyűlő egészségügyi adósság is kikerült az állami kimutatásból. (Amikor még együtt hozták nyilvánosságra akkor az látszott, hogy a kórházi adósság mintegy ötöde az egyetemi klinikáknál keletkezik.)

A havi 4-5 milliárdos tartozás ráadásul most úgy jön össze, hogy az állam átalány finanszírozást nyújt, azaz a kórházak annyi pénzt kapnak, mint az utolsó békeév, 2019 havi átlagában. Annak ellenére, hogy körülbelül harmadával kevesebb beteget fogadnak, mint a járvány előtti években. 2019-ben az ágyak országos átlagos kihasználtsága 71,8 százalékos volt, most a KSH adatai szerint 52 százalék. (A Covid-járvány két éve alatt ez a mutató 50 és 59 százalék között ingadozott.) Jelenleg alig több mint 1800 covidos-beteget ápolnak a kórházakban, de az ágyaik tíz százalékát – körülbelül 6700-at – tartalékolniuk kell egy esetleges újabb járványhullámra.

Noha Orbán Viktor 2020 elején azt közölte, a kórházak nem növelhetik az adósságaikat, a miniszterelnöki óhaj teljesülése máig várat magára.

Akkor kormányhatározat is született arról, hogy a gyógyító ellátásokat értékén kell finanszírozni, de ezt sem teljesítették. Nemhogy a finanszírozás elemeit nem igazították ki, még csak az ellátás költségeit sem mérte fel eddig senki.

Elvben fékezhette volna a túlköltekezést az intézményrendszer járvány alatti átalakítása, az ellátórendszer megyei (centrum) kórházakba való integrációja – hiszen kevesebb helyen, kevesebb szolgáltatás, kevesebb pénzbe kerül –, ám ez sem jött be. (Népszava)