h i r d e t é s

VVER technológia – evolúció, biztonság, referenciák

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

VVER technológia – evolúció, biztonság, referenciák

2017. október 26. - 11:03

A VVER reaktortechnológiáról, a VVER-1200 típusú blokkokkal működő, korszerű, orosz atomerőművekről tartott előadást 2017. október 25-én a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében Olga Momot, a moszkvai MIFI Nemzeti Nukleáris KutatóegyetemObnyinszki Atomenergetikai Intézetének docense

Forrás: Villanyszerelők Lapja

Az orosz atomenergetika hetven év alatt összegyűjtött gazdag tapasztalatai állnak a mai VVER technológia hátterében. 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg a működését a világ első atomerőműve, és a novovoronyezsi telephelyen 1964-ben helyezték üzembe az első nyomottvizes VVER reaktort, amely akkor a világ legnagyobb teljesítményű ilyen létesítménye volt – mondta egyebek között az orosz szakember. A VVER-210 típus műszaki megoldásai a VVER reaktorok különböző nemzedékeinek alapjává váltak.

50 év alatt több mint 70 VVER blokkot csatlakoztattak az energetikai hálózatra Oroszországban és a világ több más államában. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern referenciáiként szolgáló atomerőművek közül 16-ot már leállítottak, 57 máig üzemel, és 42 áll építés, illetve előkészítés alatt. VVER reaktorok működnek például a Paksi Atomerőmű blokkjaiban, a bulgáriai Kozlodujban, a csehországi Dukovanyban és Temelínben, a szlovákiai Bohunicéban és Mohiban, a finnországi Loviisában, és az utóbbi években ilyenek épültek Kínában, Iránban és Indiában is.

Az előadó beszélt arról is, hogy 2017.február végén a Novovoronyezsi Atomerőmű 6. blokkjában megkezdte a kereskedelmi működést a világon elsőként üzembe helyezett 3+ generációs reaktor, a VVER-1200. „E blokkbana legkorszerűbb evolúciós orosz technológiát használják, amely teljes mértékben megfelel a 2011 márciusában a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset nyomán bevezetett biztonsági elveknek és követelményeknek” – fejtette ki Olga Momot, aki arról is beszámolt, hogy ezt a reaktorblokkot nemcsak aktív, hanem emberi közreműködést nem igénylő, passzív biztonsági rendszerekkel is felszerelték. Ezek közé tartozik a kettős falú, hermetikus konténment, a passzív hőelvezető rendszer és a zónaolvadék-csapda. A blokk ellenáll az erős földrengésnek, az óránként több mint 200 kilométeres sebességű szélnek, a cunaminak és az áradásoknak is. Jelenleg ilyen reaktorblokkok épülnek egyebek közt a Leningrád-2 Atomerőműben, valamint Belaruszban, és ilyet terveznek Paks 2 atomerőműbe, valaminta finnországi Hanhikivi-1 Atomerőműbe is.