Majdnem egy éve hirdette ki Rogán Antal kabinetminiszter, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A bejelentéskor a tárcavezetőt meg is kérdezték a sajtótájékoztatón, hogy nem tart-e a kormány bármilyen EU-s vizsgálattól az ügyben, de Rogán Antal akkor határozott nemmel válaszolt, mivel uniós források nem érintettek az új, szerződéses rendszerben.

Most viszont a Portfolio több forrása is megerősítette, hogy panasz érkezett az Európai Bizottsághoz a sztrádakezelés koncesszióba adásával kapcsolatban, jelenleg pedig az előzetes értékelés zajlik, a magyar kormányt pedig már tájékoztatást kérve meg is keresték az ügyben. Az Európai Unió végrehajtó szervének sajtóosztálya nem kívánt nyilatkozni az ügyről.

VERSENYJOGI PANASZ ÉRKEZETT A KONCESSZIÓS ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN, MIVEL EGYES PIACI RÉSZTVEVŐK SZERINT AZ ALVÁLLALKOZÓI SZEREPET IS "CSAK EGY SZŰK KÖR" TÖLTHETI BE. - tudta meg a Portfolio

Egy kormányzati forrás megerősítette a Portfolio-nak, hogy kaptak jelzést Brüsszelből, hogy előzetes értékelést indítottak a sztrádakoncessziók kapcsán, de a Nemzeti Koncessziós Irodának írt megkeresésünkre nem érkezett válasz.

A koncessziókról szóló 2014/23/EU irányelv szerint az öt évet meghaladó időtartamú koncessziók esetében a maximális időtartam nem lehet hosszabb, mint ami észszerűen elvárható, valamint annál tovább sem tarthat, hogy a befektetett összeg megtérüljön. Viszont az unió tág jogi kerettel szabályozza az ilyen hosszútávú szerződéseket, mivel az EU-s irányelv elismeri és megerősíti a tagállamok és az állami hatóságok jogát arra, hogy döntsenek az építési beruházások teljesítésére és a szolgáltatások nyújtására általuk legmegfelelőbbnek ítélt irányítási formáról. 

Azt maga a hatályos szabályozás viszont már a preambulumában kimondja, hogy a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez. Az érvelés szerint a koncessziós szerződések laza szabályozása azt a problémát hozza magával, hogy a verseny hiánya miatt csorbul a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások jogai a belső piacon, és e vállalkozások fontos üzleti lehetőségekből maradnak ki. Az Európai Bizottság viszont megkapta a jogot, hogy vizsgálatot indíthasson a koncessziós szerződések esetében, ha panaszt jelentenek be nekik.

Nehéz kérdés, kétes kimenetel

Önmagában tehát magát az eljárást, a versenyjogi aspektusokat elemezheti Brüsszel, valamint azt, hogy mennyire indokolt, hogy 35 évre adták koncesszióba a sztrádákat. Az építési beruházási koncessziók esetében gyakori, hogy a szerződéses időtartam öt évnél hosszabb, mivel a beruházás magas költségekkel jár, és hosszabb időre van szükség a megtérüléséhez.

A tagállamoknak általában nincs szükségük előzetes jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatásához, tehát elsőre azt nem vizsgálhatta az Európai Bizottság. Azért sem, mert a mostani programozási időszakban alig lehetett volna autópálya-építésekre uniós támogatást felhasználni, mivel az alacsonyabb kibocsátású intermodális közlekedési fejlesztések (például a vasúti hálózatok korszerűsítése, építése és a környezetbarát hajózási megoldások) kerültek az EU fókuszába.

A magyar szabályozás esetében nem világos, hogy mit vizsgálhat pontosan a versenyjog aspektusában az Európai Bizottság, ha az előzetes értékelés során megállapítják, hogy szükséges egy rendes eljárás lefolytatása. Tehát egyelőre csak azt vizsgálják, hogy indokolt, vagy sem az uniós szintű fellépés.

Pályázott még két másik szereplő is: az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux), amelyek egy ausztriai versenyjogi eljárás miatt kiestek a pályázatból; a harmadik pályázó pedig a Dömper Kft. volt. (Portfolio)