A szakszervezet szerint a helyi vezetők nem kezelik jól az érkezésük okozta feszültségeket. Sőt.  

Sajátos időzítéssel, ugyanazon a napon jelentette be az Orbán-kormány, hogy létrehoznak ezer új munkahelyet, és hogy hiányzik félmillió munkavállaló. Szijjártó Péter külügyminiszter a Debrecenbe tervezett újabb kínai akkumulátorgyárat beharangozva múlt kedden arról is beszélt: a magyar állam a kínai EVE Power 400 milliárd forintos beruházásához 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, így segítve több mint ezer új munkahely létrehozását.

Ugyanezen a napon a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közölte: 2030-ig nagyságrendileg félmillió fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát. Utóbbi nem először hangzik el a kormány részéről: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy 500 ezer új munkavállalóra volna szükség – elsődlegesen belső tartalékokból.

A GFM közleménye szerint e munkaerőkeresletet a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak bevonásával tervezi kielégíteni. Számításaik szerint több mint 300 ezer főre tehető a munkaerőpiaci tartalék létszáma, őket vonnák be képzésekkel és átképzésekkel. Külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek – szögezi le a közlemény.

A keleti országrészben – vagyis ahol a kormány most az akkumulátorgyártás fellegvárait kialakítaná – valóban az országos átlag duplája a munkanélküliségi ráta. Hajdu-Biharban 5,8, Szabolcsban 8,9, Borsodban 7,4, Békésben 8 százalékos munkanélküliségi rátát mért a tavalyi utolsó negyedévben a KSH, miközben az országos átlag 3,9 százalék volt. A vállalatok visszajelzései alapján azonban ezekben a régiókban azért nem tudnak fölvenni új munkaerőt, mert a jelentkezők gyakran a betanított munkákra is alkalmatlanok. (Népszava)