Az elmúlt hónapok felesleges vitákkal és „cselekvésképtelenséggel" teltek, ezáltal elszalasztottuk annak a lehetőségét, hogy az új modell 2019 januárjától bevezethető legyen. Négy nappal ezelőtt – mondhatni az utolsó pillanatban – mégis megállapodás született, ennek eredménye, hogy a minisztérium 2019 első negyedévében vállalja az MTA kutatóintézetek bérköltségei finanszírozását, az MTA pedig egyéb forrásai terhére az intézetek első negyedévi finanszírozását – az atv.hu-hoz kiszivárgott információk szerint ezt mondta volna el a miniszter. 

A konfliktus akkor tört ki, amikor a jövő évi költségvetés tervezetéből kiderült: a kormány teljesen átalakítaná a tudományfinanszírozást. A pénzosztást az Innovációs és Technológiai Minisztérium venné át. Minderről az MTA vezetésével nem egyeztettek, a véleményezésre az Akadémia 54 percet kapott. A konfliktus később sem rendeződött, megmerevedtek a frontok az MTA és az innovációs miniszter közötti.

A miniszter a nyomásgyakorlás széles tárházát veti be, hogy meghátrálásra kényszerítse az Akadémiát. A minisztérium szerint a hatékonyságot kell növelni, míg az akadémikusok szerint a tudomány szabadsága a tét.

Nem tudni, Palkovics László miért döntött hirtelen úgy, hogy nem megy el az Akadémiára, pedig a beszédében meg akarta nyugtatni az akadémikusokat.

Senkinek sincs oka aggódni, a félelmet Önökben inkább a változás maga, mintsem annak valós tartalma okozza. 

Igyekezett (volna) megnyugtatni az akadémikusokat:

• „Nagyon fontosnak tartom, hogy bízzunk egymásban. Bízzunk az egymásnak adott szavainkban."
• „Mi bízunk Önökben, bízunk a lefektetett és kimondott szavakban. És Önök is bízhatnak bennem, akadémikusként és miniszterként is."
• „Az MTA autonómiája nem sérül. Nem vonunk el forrásokat az alapkutatásoktól. Nem lesznek sem működési zavarok, sem finanszírozási problémák. A jó kutatók nem fognak nagyobb számban elvándorolni, mert az új rendszer egyik alappillére, hogy kiválósági alapon támogatunk. S végül: nem fog a jövőben sem marginalizálódni az MTA szerepe, mert az MTA-ra szükség volt, van és lesz is."
• „Senkinek sincs oka aggódni, a félelmet Önökben inkább a változás maga, mintsem annak valós tartalma okozza. Egyesek azt vizionálják, hogy az alapkutatásokra jutó szerény állami ráfordításokat részben fejlesztéspolitikai célra csoportosíthatják át. Ilyen szándék nincs, a minisztérium az előirányzott 1410 milliárdos költségvetésén belül NEM az MTA keretének megcsonkítása a cél. Éppen ellenkezőleg: a tudomány és benne az alapkutatás is nagyobb figyelmet és szerepet kap a gazdaságpolitikában."

Azért oda is szúrt:

• „Az elmúlt hónapokat értékelve úgy látom, az MTA igen sokáig félreértelmezte a helyzetet, és párbeszéd helyett a politikai nyomásgyakorlást választotta. Ezért sajnos hónapok teltek el érdemi lépések nélkül, noha egyértelmű és teljesíthető volt az az igény, amit a szabályozás és finanszírozás megújításának feltételeként – többször személyesen is konzultálva az akadémia vezetőivel – kértünk. Legyenek világosan kijelölve a priorizált kutatási területek, az MTA (és nem más) mondja meg, melyek azok a kutatási területek, amelyeket kiemelten szeretne támogatni, és hajtsa végre az intézmények átvilágítását azzal a céllal, hogy teljesítményük világosan megítélhető legyen" – tartalmazza a megírt, de el nem mondott beszéde.

Palkovics László azt is elmondta volna, „a hétfői, Lovász elnök úrral történt egyeztetésük alapján":

• „Megállapodtunk arról, hogy az ITM fejezetbe átcsoportosított kutatási források felhasználása/elosztása 2019-ben pályázati úton kiválósági alapon, a közösen előre meghatározott kutatási prioritások mentén történik. A prioritásokra, az egyes szakmai keretek (pl. élettudományok, természettudományok) az MTA-ITM által felállított grémium tesz javaslatot, mint ahogy az eredmények elérését bemutatni hivatott teljesítményindikátorokra is. A források új típusú elosztásáig megtörténik az MTA kutatóintézetek átvilágítása/értékelése. Az átvilágítások és a helyzetértékelés valamint a prioritások kijelölése várhatóan 2019 első negyedévében történik meg, az új forráselosztási mechanizmus pedig 2019 áprilisától működtethető. Az intézményhálózat likviditásának/finanszírozásának fenntartása érdekében 2019 első három hónapjában az ITM havonta megelőlegezi az MTA kutatóintézetek személyi juttatásait és járulékait - a bérkeretet –, az MTA pedig saját forrásai terhére biztosítja az intézmények dologi (rezsi) kiadásait. 2019 áprilisától - a pályázati döntésnek megfelelően – véglegessé válik az egyes kutatóintézetek finanszírozása. Az így megállapított keret terhére az első negyedév megelőlegezett finanszírozását el kell számolni. Az ITM és az MTA vállalja, hogy saját hatáskörben – az államháztartási törvény szabályozási keretei között – biztosítja az előzőekben vázolt konstrukció szerinti finanszírozást az intézmények részére. Az MTA-intézmények ITM fejezetben tervezett támogatása a pályázati konstrukció hatályosulása (2019. április) esetén válik teljes körűen hozzáférhetővé"

– áll a beszédben

A miniszter ezek szerint úgy értelmezte a megbeszélésüket, hogy megállapodtak Lovász Lászlóval, a finanszírozási kérdésekről, aki azonban ezt egész máshogy gondolta. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón leszögezte:

A kutatóintézet-hálózat sorsáról az MTA dönt.

– A miniszter úr ugyanis az akadémiai kutatóhálózat első negyedévi finanszírozását – eredetileg az egészet, most már csak a dologi részét – vissza kívánja tartani arra való hivatkozással, hogy ha ez nem történne, akkor az Akadémia nem csinálna semmit. Én azt hiszem, hogy egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az MTA-hoz is – tette hozzá az elnök.

168ora.hu