A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik friss, népszámlálási adatokat bemutató kiadványa szerint Magyarország lakossága több mint 300 ezer fővel csökkent 11 év alatt, a táblázatokat tovább görgetve pedig az is kiderül, hogy a Dél-Alföldről több mint 160 ezer ember tűnt el 2001 óta.

A Dél-Alföldön a 2022-es adatok szerint valamivel több mint 1,2 millió ember él, és az látható, hogy Szegeden például évente átlagosan 1,7 százalékkal csökkent a fiatalok száma 2011 óta, az időseké pedig 2,2 százalékkal nőtt. A KSH friss demográfiai adatairól a Telexen ebben a cikkben lehet bővebben olvasni.

Hogy miért tűnnek el a fiatalok nagymértékben a régióból, arról a Telex Katona Tamást, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Statisztikai és Demográfiai Tanszékének professzor emeritusát kérdezte, aki szerint a csökkenés nem kirívó:

Bács-Kiskun megyében az országos átlagnál magasabb, a régióhoz tartozó másik két megyében az országos átlagnál alacsonyabb a fiatalok aránya a megyei népességen belül, és ennek csökkenése egyik megyében sem kirívó mértékű.

A demográfus a hosszú távon is fenntartható és kiszámítható népességpolitikában, a munkahelyteremtésben és a gyermekvállalás körülményeinek könnyítésében látja a helyzet megoldását. Szerinte mindez nem elsősorban az önkormányzatok, hanem inkább a kormány feladata lenne, a települések vezetői leginkább az adott közeg élhetőbbé tételével járulhatnak hozzá a családalapítások és a népesség növekedéséhez.

A KSH adatai szerint az 1980-as évek közepe óta nem volt annyi belföldi vándorló, mint 2021-ben – 307 ezren változtattak állandó és 302 ezren ideiglenes lakóhelyet –, kiemelten a vidéki városokat jellemzi az elvándorlás

– mondta Fekete Mariann, az SZTE Szociológiai Tanszékének adjunktusa.

Regionális szinten az alföldi régiókra és Észak-Magyarországra jellemző az elvándorlás. A vándorlási veszteség az azt megelőző évhez viszonyítva is nőtt, vagyis a szakember szerint az Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje tekinthető a leggyengébbnek.

A belső vagy akár külső elvándorlások legfőbb oka a munkahelyek és a tanulmányok kérdésköre.

Az egyre tovább tanuló fiatalok befektetése az oktatásukba, képzésükbe jelentős anyagi terheket jelent, közvetett és közvetlen költségeket, mint például a tandíj, más oktatási költségek, ruházkodás, kollégium vagy albérlet, étkezés, utazás, vagy az elmaradt jövedelem, amit a tanulmányok miatt nem kerestek meg teljes állásban

– fejtette ki Fekete. (Hellóvidék)