A parlamenti szezonnyitó előtt tartottak kétnapos frakcióülést múlt héten a kormánypártok Balatonfüreden. Az nem nyilvános, hogy a Fidesz (és a KDNP) képviselőin kívül kik kaptak még meghívót a zártkörű eseményre, de az érkezőket fotózó Németh Dániel kollégám képein felbukkan pár érdekes arc.

Ott volt például Lánczi Tamás, a köztévé egyik arca, aki heti beszélgetős műsort vezet az M1-en, blogol is a közmédia honlapján.

Kisbusszal érkezett a szállodához Csúri Ákos, a Bayer Zsolt blogjának is otthont adó blogstar alapítója. A neve felbukkant a veszprémi Európai Kulturális Főváros-projektben is. Csúri a frakcióülés utáni sajtótájékoztatón újságíróként vett részt, és kérdezett is a frakcióvezető Kocsis Mátétól.

És persze ott volt Bayer Zsolt is, aki rengeteg felületen osztja a kormány/Fidesz véleményét. A Magyar Nemzetben is, ahol például megjelentek „kiszivárgott” részletek arról, hogy mit mondott Orbán a képviselőknek. Ilyen „szivárogtatás” olajozottan működik a NER-ben, nem kell ehhez Bayer.

A pártmédia most már teljesen természetesnek mondható felvonulása mellett van egy másik, zavarba ejtő részlete a Fidesz-frakcióülésének:a filmesek látványos jelenléte.

A frakcióülés vendégei között ott volt Káel Csaba. A Müpát 2011 óta vezető Káel Andy Vajna halála után lett a magyar filmszakma legfontosabb embere. 2019 óta filmügyi kormánybiztos, az irányításával jött létre a tévés és filmes támogatások elbíráló Nemzeti Filmintézet. Káel a döntőbizottságok elnöke, de több tag is köthető valamilyen módon Káelhez.

A televíziós döntőbizottságban tag az a Tóth István Zoltán, aki az első Orbán-kormány alatt az Országimázs Központ vezetője volt. Régi történet, de az Országimázs Központ a Happy End Kft.-től rendelt meg filmeket, ezek rendezője Káel Csaba volt.

A filmes döntőbizottságban pedig ott van az a Fonyódi Tibor, akiről az Origo ezzel a címmel jelentett meg írás 2017-ben: Kilóra megvett, piti sci-fi író az antiszemita Jobbik értelmiségi arca. Érdekesebb elem, hogy - mint arra a Magyar Narancs felhívta a figyelmet - Fonyódi a kinevezése előtt Káel közeli alkotótársa volt már jó ideje. A filmügyi kormánybiztos Müpa-igazgatónak akkor már jó pár éve a Munkácsy-film elkészítése volt a szívügye, s ahhoz épp Fonyódi írta volna a forgatókönyvet.

A Káel irányításával működő támogatási rendszerről nemrég Muhi András producer mondta el a lesújtó véleményét a Magyar Narancsnak.

Jelenleg úgy fest a dolog, hogy aki nem kedves Káel Csaba számára, aki nincs, ki tudja, miért a kiválasztottak között, az nem nyerhet.

Ehhez még hozzátette azt is, hogy Andy „Vajna üzletemberként legalább arra figyelt, hogy legyenek eredmények, és elsősorban azokat engedte a filmkészítés közelébe, akik már bizonyítottak. Káel Csabáék már ezzel sem törődnek”.

2010-ben egyébként még éppen Káel volt hasonlóan rossz véleménnyel a filmes támogatásokról, mint most Muhi András. Az akkor még nem a mostani formájában létező Origónak azt nyilatkozta, hogy

„Magyarországon minden mögött van politika, mert nálunk minden szakma átpolitizált, ami nagyon nagy baj. Jó lenne, ha egy szakma azt tudná mondani, hogy a magunk dolgairól mi döntünk.

- De hát a filmszakma éppen ezt próbálta meg - az után, hogy ön leforgatta a Bánk bán-t és Bereményi Géza a Hídember-t.

- Nem, szerintem csak arról volt szó, hogy a politikai kapcsolatain keresztül megpróbált még több pénzt szerezni a szakmának. És a pénzből is csak az kaphatott, aki politikailag beletartozott abba a közegbe.”

Arra a kérdésre, hogy az első Orbán-kormány után miért szakadt meg a szoros kapcsolata a Fidesszel, Káel akkor így válaszolt:

Mert véget ért egy korszak. Mi akkor a polgári Magyarország felépítésében hittünk és dolgoztunk, amihez képest egyébként szerintem azóta sem sikerült más alternatívát kitalálni, mert mindenki azt szeretné, hogy egy perspektívákkal teli polgári országban éljünk, ahol nincs minden átpolitizálva. Ez egy komoly, nemes cél volt. De mivel a választók akkor másképp döntöttek, a Fidesz új utakat keresett, és mi is úgy gondoltuk, hogy inkább a civil, gazdasági szférában folytatjuk.

Azóta újra egymásra találtak. A közpénzes támogatásokat hivatalból befolyásolni képes Káel valamilyen oknál fogva már tavaly is ott volt a Fidesz-frakcióülésén.

Idén is felbukkant a kormánypárt eseményén. És most elkísérte Lajos Tamás producer is.

Lajos Tamás nagy korszakát éli. Az előző, Andy Vajna-érában messze nem kapott az ambícióinak megfelelő mennyiségű támogatást, de azért már akkor is voltak filmjei (A berni követ, Örök tél, Apró mesék).

Káellel gyökeres változás jött, és nemcsak annyi, hogy a NER-esített Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi tagja lett Lajos Tamás.

Az elmúlt években Kálomista Gábor mellett - aki tavaly szintén ott volt a Fidesz-frakcióülésén, Várhegyi Attila média-háttérember társaságában - már Lajos Tamás is feltűnően sikeresen szerepel a mozgóképes állami pályázatokon. Tévés produkcióként kapott támogatást

• a Puskás Öcsi és barátai animációs sorozatra (145 milliós gyártási költség)
• a Tele van a két kezem boldogsággal című, Cziffra György 100. születésnapjára emlékező filmre (68,4 + 10,2 millió forint gyártási támogatás)
• az Ida regényére (330 millió forint)
• az Isten ostora című nemzeti színházas előadás tévés verziójára (100 millió forint)
• a Czibor, a Rongylábú dokumentumfilmre 40 milliót
  
• És a Fekete István életét bemutató, A bereki ember című dokumentumfilmre szintén 40 milliót. A filmről itt beszél Lajos Tamás és itt lehet megnézni.
  

Már a csőben van több további tévés produkció, ezeket még nem kezdték el forgatni, de forgatókönyv vagy tartalomfejlesztésre már kapott támogatást:

• A Nyolcvanas évek forgatókönyvének fejlesztésére elment eddig 8 millió forint
  
• A Haydn - Verszália Mestere forgatókönyvének fejlesztése is 9 milliót kapott eddig, és szerepel egy 8 milliós tétel is a döntések között
  
• Az Erdélyi menyegző is kapott már 14 milliót
• A 13 nap már most 21 milliónál jár
• Az ötvenes évek és a szex - 19 millió
  
• 247 puska - 6 millió

A mozifilmek milliárdjai

Nagyobb tételek vannak a Lajos Tamás-féle mozifilmek mellett. A legfrissebbek között ott van a taxisblokádot bemutató, tavaly vászonra kerülő Blokád (unalmas és béna film - a szerk.). Ennek a gyártás költsége meghaladta az 1,4 milliárd forintot, marketingre elment még közpénzből 60 millió forint. Ebben külön tétel volt az Oscar-nevezés körüli promotálás, mivel Magyarország ezt nevezte Hollywoodba, teljes kudarccal.

Szintén Lajos Tamás produkció volt a 600 milliós állami támogatásból elkészült Post Mortem, amit meg egy évvel korábban küldtünk az Oscarra, hasonló eredménytelenséggel.

Lajos Tamás volt a producere a 600 millió forintos állami támogatásból elkészült Hosszú Katinka filmnek. Annak ellenére, hogy csak a marketingjére adott még ezen felül 35 millió forintot a Filmintézet, szinte a teljes érdektelenségbe fullad az úszóról szóló produkció.

883 milliós támogatással elkészült a Vizsga folytatása, A játszma.

Már megszavazott gyártási támogatása van:

• a Csányi Sándor által rendezett krimi-vígjátékra, a Ma este gyilkolunkra (950 millió forint)
• A láthatatlan gyilkos című, Semmelweis Ignácról szóló film 11 milliós forgatókönyv-fejlesztés és 78 millió forintos gyártási előkészítés után 2,26 milliárdból forog.
  

Vannak még tervek. Forgatókönyv-fejlesztésre eddig

• három részletben 12 millió forint ment a János vitézre
• szintén három részletben a Für Elise-re 14 millió
• a Márton Áronra 5,2 millió
• a Lesz ahogy leszre 10 millió
• a Szent-Györgyire 8 millió
• Az örület 6,5 millió
• A Puskásra 4 millió
• A Segítség, Apa lettemre 5 millió

Az igaz, hogy külön-külön egyik Lajos Tamás mozifilm sem akkor költségvetésű, mint a Rákay Philip-műhelyben 4,5 milliárdból készüló Petőfi-film, de kell a hely a filmes játszótéren Kálomista és Lajos Tamás mellett is.

Bár a Petőfi-film bemutatója kicsúszik a Petőfi-emlékévből, Rákay már tervezi a mohácsi csatáról szóló produkciót is. A 600 milliós Aranybulla körül is bábáskodó Rákay Philip egyébként tavaly volt a vendége a Fidesz-frakcióülésének. (444.hu)