Azt is mondta, az államnak szerinte érdeke, hogy bűnbakká tegye őt. A tárgyalás előtt károsultak tüntettek Tarsoly ellen, és a pénzüket követelték.

Tizenkét oldalas vallomást, pontosabban nyilatkozatot tett Tarsoly Csaba. Ebben azt állította: a váddal szemben nem sikkasztott, nem lopott el egyetlen forintot sem.Bocsánatot kért az ügyfelektől, amiért az ő hibáján kívül kár érte őket,és a munkatársaktól is, amiért elveszítették a munkájukat.

Tarsoly: megvolt a pénz

Tarsoly azt is mondta, még az utolsó pillanatban, a jegybanki felfüggesztés előtt is 6 milliárdos összeg volt a Quaestor számláin, amihez nem nyúlt, és feltette a kérsést: ha tolvaj lenne, miért hagyta volna ott a pénzt. Emlékeztetett, hogya tervezett Duna City beruházásuk értéke 300 milliárd forint, amiből kártalanítani lehetett volna az ügyfeleket,most viszont már követhetetlen a Quaestor-vagyon sorsa.

Tarsoly azt hiányolta, hogy nem készítettek reorganizációs tervet, ehelyett bedöntötték inkább a céget. Feltette a kérdést: kinek állt érdekében, hogy tudatosan tönkretegye a Quaestor-csoportot.

Elmondta azt is,számára úgy tűnt, koncepciós eljárás részese, az államnak pedig érdeke, hogy bűnbakká tegye őket,miközben mulasztásokkal az állami szervek is felelősek a történtekért.

Szerinte a teljes bukáshoz az vezetett, hogy a brókerbotrányok után az ügyfeleik a le nem járt papírjaikat is pénzzé akarták tenni. Jövő héten folytatódik a büntetőeljárás Tarsoly további meghallgatásával.

Egyenlőtlen küzdelem?

A tárgyalás első két órájában az ügy előzményeit ismertették, illetve Tarsoly Csaba ügyvédje arra panaszkodott, hogy nincsen egyenlő küzdelem: nem tudnak érdemben hozzáférni a nyomozati anyagokhoz, és ez a hozzáférés időben is korlátozott, ráadásul Tarsoly a perre való felkészülés idején gyakorlatilag egy pendriveon "értekezik" az ügyvédjével.

A bíró úgy reagált: mindent megtesznek azért, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak.

Előre jelezte Tarsoly: kérdésekre nem akar válaszolni majd, de felolvassa mintegy 12 oldalas vázlatát a bíróságon. A tárgyaláson elhangzott: a Quaestor-csoporttal szemben 1-50 millióig terjednek az egyéni kárigények, de például a Nyíregyházi Vízművek csaknem 200 milliót kér számon cégen.

A károsultak tüntettek ellene

A tárgyalás végén a főbejáratnál álló Quaestor-károsultak nem találkozhattak a volt cégvezetővel, mert a hátsó ajtón kísérték ki. Mint arról az Origo beszámolt, előzőleg, a tárgyalás kezdete előtt mintegy 30 károsult tüntetett a Fővárosi Törvényszék épülete előtt. A Quaestor bedőlésén sok pénzt bukó károsultak Tarsoly mellett a kormányt is hibáztatták.  

Az egyik károsult az Origónak azt mondta, ő a 70 legnagyobb vesztes között van, a Quaestornál és a Buda-Cashnél is tartott pénzt.

origo.hu