Kedden kezdődött meg Indonéziában az ASEAN-országok pénzügyminisztereinek és központi bankelnökeinek hivatalos találkozója, ahol a napirendi pontok között szerepel az amerikai dollártól, eurótól, jentől és brit fontól való függőség csökkentéséről szóló döntés is. A főbb devizák helyett a helyi valutában történő elszámolásra való áttérést fontolgatják - közölte a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége.

A találkozón ennek fényében megvitatták a főbb devizáktól való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket a helyi valuta tranzakciók (LCT) rendszerén keresztül. Ez a korábbi helyi valuta elszámolási rendszer (LCS) kiterjesztése, amelyet az ASEAN-tagok között már elkezdtek bevezetni.

Vagyis a gyakorlatban az ASEAN-országok határokon átnyúló digitális fizetési rendszere tovább bővülne, és lehetővé tenné az tagállamok számára, hogy helyi valutákat használjanak a kereskedelemben. Indonézia, Malajzia, Szingapúr, a Fülöp-szigetek és Thaiföld között 2022 novemberében született megállapodás az ilyen együttműködésről. Ezt követi az indonéz bankfelügyeleti hatóság március 27-i nyilatkozata, miszerint a Bank of Indonesia saját belföldi fizetési rendszer bevezetésére készül.

Joko Widodo indonéz elnök sürgette a regionális közigazgatásokat, hogy kezdjék el használni a helyi bankok által kibocsátott hitelkártyákat, és fokozatosan hagyjanak fel a külföldi fizetési rendszerek használatával - ami pedig a Visa és a Mastercard számára is komoly fenyegetést jelent. Azzal érvelt, hogy Indonéziának meg kell védenie magát a geopolitikai zavaroktól, az ukrajnai konfliktus miatt az USA, az EU és szövetségeseik által az orosz pénzügyi szektort célzó szankciókra hivatkozva.

A nyugati fizetési rendszerektől való eltávolodásra azért van szükség, hogy megvédjük a tranzakciókat a "lehetséges geopolitikai hatásoktól" - mondta Widodo.

Az ASEAN-országok közül csak Szingapúr vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, míg az összes többi tag továbbra is kereskedik az ukrajnai háború miatt elszigetelt Moszkvával. Aggodalomra adott okot, hogy az Egyesült Államok által vezetett másodlagos szankciók hatálya alá kerülnek, mivel ezek rövidesen hatással lesznek a közép- és dél-ázsiai országokra, amelyek részt vesznek a gyapotgyártásban, amely a régió több millió embert foglalkoztató fő iparága.

Az ázsiai külföldi befektetők a függőben lévő ASEAN devizakereskedelmi döntés fényében érdemes megfontolniuk a számláikon tartott amerikai dollár, euró és jen összegét. Szakmai megbeszéléseket kell folytatni a vállalati pénzeszközök alternatív valutákba történő átcsoportosításáról.

Eközben pedig Brazíliában is támadás érte a dollár hegemóniáját: a kínai jüan aránya egyre nagyobbra hízik az ország tartalékain belül. A Reuters számolt be róla, hogy a brazil központi bank pénteki jelentése szerint a kínai jüan megelőzte az eurót, és a brazil devizatartalékok második legfontosabb valutájává vált, ami a Brazília legnagyobb kereskedelmi partnerével való gazdasági kapcsolatok elmélyülését tükrözi.

A jüan 2018-ig hiányzott a brazil devizatartalékokból, most pedig 2022 végén a brazil központi banki állomány 5,37 százalékát teszi ki, megelőzve az euró 4,74 százalékos részesedését.

Továbbra is az amerikai dollár dominál, amely 2022-ben Brazília összes devizatartalékának 80,42%-át teszi ki. (Portfolio)