Stumpf érti Svejket, de a többi alkotmánybíró nem
Döntött az Ab: a szélsőjobboldali szó véleményt takar - írja a HVG.hu.
Forrás: estiujsag.hu
A szélsőjobboldali szó nem tényközlést takar, hanem véleményt – mondta ki az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozata. Stumpf István nem értett egyet a döntéssel, indoklásában a Svejkből idézett.
Az Ab ezzel elutasította az ATV alkotmányjogi panaszát, és ezzel érvényben maradt egy négy évvel ezelőtti elmarasztalás, illetve az aztt végül megerősítő kúriai ítélet.
A televízió korábban egy híradóban a Jobbikot illette az idézett jelzővel Gyöngyösi Márton képviselőnek a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő zsidókról elmondott parlamenti felszólalásával kapcsolatban, amit a párt bepanaszolt a Médiahatóságnál.
Ez utóbbi pedig jogosnak tartotta a panaszt, mert a médiatörvény szerint a hírt és a véleményt külön kell választani, a hírműsor konferálásában nem szerepelhet minősítés.
Az ATV ezzel szemben a sajtószabadságra hivatkozott, és arra, hogy a műsorvezető csak egy ismert tényt említett. Ezután következtek a különböző szintű bíróságok, végül a Kúria, és legvégül az AB.
A döntéssel, amelyben az újonnan választott négy bíró még nem vett részt, egyedül Stumpf István nem értett egyet, aki szerint „a felülvizsgált bírói döntés indokolatlanul korlátozta a sajtószabadságot, s ezért alaptörvény-ellenes”.
Kollégáit meg nem győző érveléséből azért érdemes idézni, mert valószínűleg egyedülálló az AB történetében:
„Annak érzékeltetésére …, hogy egy még teljesen ártatlannak tűnő tényközlés (hír) is borzasztó könnyen értékelhető véleménynek, ami ha a véleményközlés tiltásával (és szankcionálásával) jár együtt, mennyire abszurd és önkényes korlátozáshoz vezethet, elegendő csak felütni az állandóan kezünk közelében tartott kötetet a ’derék öreg katona’ kalandjairól."
"Palivec úrnak, a vendéglősnek, aki nem mellesleg ’nagyon művelt férfiú is volt’, és rettentően igyekezett kimérten felelni azokra a kérdésekre, amit Bretschneider úr, az ’államrendőrség civil ruhás detektívje’ tett fel neki, elegendő volt egy látszólag hétköznapi tényt óvatlanul közölnie – a császár őfelségének a képét ’leszarták a legyek’ –, hogy felségsértés miatt még aznap este le is tartóztassák, majd tíz évre elítéljék"
- folytatta.
Az alkotmánybíró úgy véli, e példa alapján világos, hogy „mennyire abszurd módon, értelmetlenül és feleslegesen korlátozhatja a véleménynyilvánítást, ha tiltják az olyan tényközlést, amihez értékelés is társul(hat).”
