Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Facebook-oldalán ezúttal a tavaly szeptember elhunyt Rajk Lászlónak ment neki - vette észre a 444.

Ifj. Rajk László társaihoz hasonlóan sohasem nézett szembe azzal, amit apáik, anyáik tettek. Szemlesütve átsiklottak rajta, vagy éppen mentegették őket, hazudtak róluk. Arról a szerepről, amit apja és anyja 1949-es letartóztatásuk előtt játszottak, ifj. Rajk egy szót sem ejt

- indította posztját a milliárdos történész.

Ifjabb Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja rövid lefolyású, súlyos betegség után, szeptember 11-én hunyt el. Édesapját, a kommunista diktatúra korábbi belügyminiszterét koncepciós per alapján az év októberében kivégezték, bebörtönzött édesanyjától pedig elvették a fiát. Gyermekotthonban, álnéven töltött öt évet, aztán kaphatta vissza csak igazi nevét, miután édesanyját, Földi Juliannát kiengedték, és újra egyesülhetett a család.    

Minderről a közelmúltban megjelent A tér tágassága című életútinterjúban is beszélt, a kötetről írt recenziót a Látószög blogba Schmidt Mária, amelyet Facebook-oldalán harangozott be. Az interjúban Rajk László egyébként visszaemlékezett arra, hogyan szoktatták össze ismét anyjával, és arra, hogyan élte meg apja, a Rákosi-diktatúra kivégzett belügy-, majd külügyminiszterének újratemetését, illetve 1956-ban saját és a Nagy Imre-csoport romániai Snagovba deportálását.

Amint arra a 444 is emlékeztetett, az ifj. Rajk mindössze 4 hónapos volt, amikor apját letartóztatták, és 9 hónapos, amikor kivégezték. Felnőttként személyes és anyagi biztonságát kockáztatva harcolt a kommunista elnyomás ellen a demokratikus ellenzék alapító tagjaként, saját lakásán rendezte be a tiltott irodalmat terjesztő Rajk-butikot, emiatt a hatalom el is vette a lakását. Rajk 2000-ben a Heteknek adott interjút, amelyben nyíltan beszélt apja és anyja kommunista múltjáról.

Ennek ellenére Schmidt Mária úgy látja, hogy ifj. Rajk „egyetlen kritikus jelzőt nem veszteget egyetlen kommunista bűnözőre sem”.

Mindez azért különösen visszatetsző, mert a 2010 utáni demokratikus rendszert eközben ifjú Rajk és klubbeli társai agyba-főbe diktatúrázzák, választott, tehát törvényes vezetőit diktátornak, zsarnoknak és minden másnak elmondják

- ad magyarázatot a főigazgató bejegyzésére.

A történész bejegyzése végén még odaszúrta, hogy az elhunyt ifj. Rajk "értelmi képességivel kapcsolatban komoly aggályokat vet fel, hogy képtelen különbséget tenni egy totális kommunista diktatúra gyilkos és emberellenes gyakorlata, és egy szabad választásokon elnyert, demokratikus felhatalmazás alapján működő kormányzás között".

Ennek a különbségnek az eltagadása, elhazudása megalázza mindazokat, akik a kommunista diktatúra ellen küzdve az életüket áldozták fel, hosszú börtönbüntetéseket vállaltak, illetve azokat a százezreket, akiket emigrációba kényszerítettek

- zárta gondolatmenetét Schmidt Mária.

Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy pár hónappal ezelőtt Schmidt Mária kormánybiztosként még arról értesítette Rajk László özvegyét, Rajk Juditot, hogy férje neve és képmása szerepelni fog egy olyan bélyegsorozaton, amelyet a Magyar Posta Zrt. bocsát ki a „30 éve szabadon” Emlékbizottság tagjainak javaslatára. A történész levelében ezt azzal indokolta, hogy a halott Rajk László is a „rendszerváltoztatásban aktív és meghatározó szerepet vállaló közéleti személyek” azon kiválogatott, szűk körébe tartozik, „akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez”.

nepszava.hu