Schmidt Mária mindent másként lát, neki még Kis János sem ellenzéki!
Kis János életrajzi könyvéről közölt recenziót Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Kis János és Schmidt Mária
Kis János életinterjú-kötetének azt a címet adta, hogy „Szabadságra ítélve". A cím félrevezető. Pontosabb és helyesebb lenne a „Rabságra ítélve", mert a 700 oldalnál is hosszabb szöveg arról szól, hogyan nem képes Kis kiszabadulni a marxizmus fogságából, ami végül lényének annyira elválaszthatatlan részévé vált, hogy nélküle nincs is. Persze lehet, hogy vele sincs - írta Schmidt Mária legújabb bejegyzésében a Látószög blogon.
"Kis Jánost mindig védte a hatalom"
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Kis elhivatottságának alapját a kommunista nomenklatúrához való tartozás adja. Beszédhelyzetét máig a hatalom védte bensőségesség tudata határozza meg. A kommunista rendszert felmenői és elvbarátai csinálták, reformált változatának megalkotására és irányítására kizárólag ő és „elvtársai" voltak hivatottak. Tudatosan helyezkedett szembe a magyar társadalom ellenállásának 1956-ra visszavezethető hagyományával, az alulról, a nép akaratát kifejezésre juttató antikommunista lázadással, ami 1989-90-ben végül megdöntötte a kommunizmust.
„Az előttünk járó, 1956-os nemzedék a legvidámabb barakk nemzedéke is volt. Mi ízig-vérig 68-sok voltunk, egyszerre rokonszenveztünk a két nagy kísérlet, a nyugati újbaloldal és a kelet-európai demokratikus és piaci szocializmus eszméivel" – írja Kis János a könyvében. A Kis-féle egyetemes fontosságúak magukat a hatvannyolcas nemzedék tagjainak tartották. Szerintem nem az 1956-osok, hanem ők voltak a legvidámabb barakk nemzedéke. Ők, akikből a magyar demokratikus ellenzék „kemény magja" rekrutálódott. A keménymag a hetvenes évek végén szerveződött meg és tevékenysége a nyolcvanas évtizedben teljesedett ki - írta Schmidt Mária. A '70-es évek második felében az akkor már vitathatatlanul Kis vezetése alatt álló ellenzék politikai akciókat szervezett és nyilvánosságot teremtett magának. Működésük a rendszerre ugyanakkor semmiféle veszélyt nem jelentett, hiszen 1977-ben mindössze 34 társukkal együtt csatlakoztak a cseh Charta 77 felhívásához, és két évvel később, Václav Havel letartoztatása ellen is csak 254 aláíró tiltakozott.
Kis miközben egész életében befolyásra, hatalomra tört, a tényleges felelősségvállalástól folyamatosan visszahőkölt. De informálisan nagyon is kézben tartotta a szálakat. Demokrata ilyet nem tesz - írta a Terror Háza Múzeum főigazgatója. (Origo)
