A belorusz diktátor annyira meggyengült már, hogy Putyin nem meri a hadseregét bevonni az ukrajnai harcokba, mert félő, hogy a katonák egyszerűen nem hajtanák végre a parancsait – mondta a Politicónak a száműzetésben élő belorusz ellenzéki vezető. Szvjatlana Cihanouszkaja szerint Lukasenka már régen kiadta volna a parancsot a belorusz haderőnek a részvételre, ha biztos lenne benne, hogy harcolnak is. Képzeljük el, mi lenne, ha kiadná a parancsot, és A BELORUSZ CSAPATOK BEVONULNÁNAK UKRAJNÁBA, DE AZONNAL DEZERTÁLNÁNAK IS, ÁTÁLLNÁNAK, VAGY EGYSZERŰEN ELBUJDOSNÁNAK, MERT NEM AKARNAK AZ UKRÁNOKKAL HARCOLNI.

Hogy állna akkor Lukasenka Putyin elé? – teszi fel a költői kérdést az ellenzéki vezető.

Bár a héten is megtörtént a szolgai csapatfelajánlás, azért érdemes ezt alaposabban megvizsgálni, mert ugyan Belarusz remek ugródeszka Ukrajna felé akár szárazföldi, akár légitámadás esetén, Putyin a legkevésbé sem szeretné, ha belorusz katonákat küldenének Ukrajnába.

Cihanouszkaja úgy véli, hogy az orosz katonai vezetés egyszerűen nem bízik a belorusz hadseregben, mert attól tart, hogy nem hajtanák végre a parancsokat. Miközben Putyin támogatásával élte túl Lukasenka a 2020-ban elcsalt választások óta tüntetésekkel, nemzetközi szankciókkal eltelt két évet, és nagyon szeretné közös harcukká tenni az ukrajnai háborút, tisztában van azzal is, hogy ha összeomlana Lukasenka rendszere, Belarusz, Ukrajnához hasonlóan, a Nyugathoz csatlakozást választaná, és ez akár végzetes lehetne a putyini rendszerre nézve.

Belarusz ellenállás odahaza és külföldön

Míg az ukrajnai háború az elmúlt hónapokban kínosan lelassult, sőt Kijevnek még arra is volt ereje, hogy jelentős területeket foglaljon vissza és szimbolikus győzelmeket arasson, például a kercsi hídon történt robbantásos akcióval, addig Lukasenka egyre védtelenebbé vált. Cihanouszkaja szerint a belorusz diktátor nem legyőzhetetlen, rendszere recseg-ropog. A belső elégedetlenséget szerinte jól példázza, hogy már a háború kezdetén soha nem látott partizántevékenység bontakozott ki az országban.

Emberek tucatjai hajtottak végre szabotázsakciókat az Oroszországból Belaruszon át Ukrajnába tartó vasútvonalak ellen, hogy megakadályozzák az orosz utánpótlás eljutását a frontra. A negyvenéves ellenzéki vezető szerint ugyan 11 embert végül bíróság elé állítottak, azonban az akciókban ennél sokkal többen vettek részt. Ami érdekes, hogy ezek egyszerű, józanul gondolkodó emberek, akik eddig nem vettek részt semmiféle ellenzéki tevékenységben és nem kötődtek semmiféle ellenzéki csoporthoz. Egyszerűen szükségét érezték annak, hogy tegyenek valamit az orosz invázió ellen.

A külföldön szerveződő belorusz ellenzék kiterjedt hálózatot működtet odahaza. Saját állításuk szerint a háború kezdete óta már a belorusz felsővezetésből és a hadsereg berkeiből is szivárogtatnak nekik, egyszerűen azért, mert sokan a mostani elitből már keresik a túlélés lehetőségét. Ezenkívül mintegy harmincezer önkéntesük küld folyamatosan információkat az orosz csapatok mozgásáról az országban. 

Férje politikai fogoly Minszkben

Cihanouszkaja és követői már csak a pillanatra várnak, amikor Lukasenkát és Putyint annyire legyengíti a háború, hogy visszatérhetnek szülőhazájukba, és ott folytathatják a küzdelmet a rezsim felszámolásáért. Férje, Szjarhej Cihanouszki, az ismert videóblogger 2020-ban indulni akart Lukasenka ellen az elnökválasztáson, ám a megmérettetés helyett a rezsim egyszerűbbnek látta letartóztatni. 

Tavaly végül 18 évre ítélték a társadalmi rend megzavarásáért. 2020. májusi őrizetbe vétele után Szvjatlana indult helyette az elnökválasztáson, de végül neki is el kellett menekülnie Belaruszból.

Cihanouszkaja jelenleg Brüsszelben tárgyal uniós vezetőkkel és az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjaival, illetve a belga külügyminiszterrel. Tárgyalásai eredményeként képviseleti irodát nyithat Brüsszelben a belorusz ellenzék. Az irodát  Uladzimir Astapenka vezeti, az egykori belorusz nagykövet Argentínában, aki 2020-ban szintén szembefordult Lukasenka rendszerével. (Index)