A hvg.hu cikkéből világos, hogy Innovációs és Technológiai Minisztériumban csak úgy repkedtek ide-oda a milliárdok Palkovics László utolsó évében.

Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is.

Palkovics László munkájának egyik csúcspontja 2019-ben volt, amikor nagy energiákat fektetett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói hálózatának lenyúlásába. Az Akadémia akkori elnöke, Lovász László többször állította, hogy Palkovics miniszter tulajdonképpen zsarolással próbálta rábírni őket, hogy lemondjanak vagyonuk nagyrészéről, és szakmai függetlenségükről. A tudósok egy éven keresztül próbáltak ellenállni a Palkovics által erőltetett úgynevezett átszervezésnek, de elbuktak, miután a parlament kormánypárti többsége simán megszavazta az elképzelést. „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” címet viselő törvény értelmében egyszerűen elvették az akadémiához tartozó kutatói hálózatot, amiből létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Ennek működéséért egy olyan irányítótestület lett a felelős, ahol a főnök már, ki más, mint Palkovics volt. Az általa vezetett minisztérium hat tagot delegálhatott, ahogy az MTA is. A tagokat és az elnököt viszont már a Miniszterelnökség nevezhette ki.

Ezt követően az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő fordult utólagos normakontrollt kérve, az MTA elnöke pedig alkotmányjogi panasszal élt, amelyben az indítványozók a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény több szakaszának megsemmisítését kezdeményezték. Az Alkotmánybíróság egyesítette a két beadványt, mert lényegében ugyanazt a törvényi szabályozást támadta, hasonló indokokkal.

Az MTI most közölte, az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, az MTA közötti vagyoni viszonyokat - döntött az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság nyilvánosan kihirdetett határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.

A határozatban az Alkotmánybíróság azt is kimondta, alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének.

Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az MTA célhoz kötött vagyonának más szervhez rendelése akkor alkotmányos, ha a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség. (PIAC&PROFIT)