Ha valaki követi a magyar pártpolitikát, az többször hallhatta az utóbbi időben, hogy MSZP-s politikusok bemondják különböző műsorokban: pártjuk megállapodott a DK-val az egyéni választókerületek elosztásáról. Mondott számokat – majd tagadta azokat – Molnár Gyula pártelnök, Mesterházy Attila volt pártelnök, Kovács László szintén korábbi elnök. Harangozó Tamás országgyűlési képviselő tévés szereplése alkalmával nem cáfolt semmit.

A DK kedden közleményt adott ki az ügyben. Azt írták: „dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről.”

A kérdés adott: ki hazudik?

Miután körbetelefonáltam a fontosabb szereplőket – akik olykor homlokegyenest mást mondtak – kirajzolódik a kép: az MSZP és a DK a vártnál sokkal nehezebben jut dűlőre egymással, ami miatt mindkét párt a másikat okolja. A szocialisták válaszlépésként azt húzták, hogy a nyilvánosságon keresztül próbálják nyomás alá helyezni a DK-t.

Arról sem egyezett meg az MSZP és a DK, hogy miről kellene tárgyalni

Úgy tűnik,megállapodás valóban nincs a két párt között, bár aktív tárgyalások zajlanak,amelyeken nyilvánvalóan számok is elhangzanak olykor-olykor arra vonatkozóan, melyik párt hány egyéni kerületben állíthat jelöltet úgy, hogy a másik párt nem indít vele szembe kihívót – ezt hívják koordinált indulásnak. A gondok ott kezdődnek, hogy a két baloldali párt abban sem jut egymással dűlőre, hogy miről kellene tárgyalniuk.

A DK-sok egybehangzóan azt mondják, hogy tárgyalódelegációjuk – Gyurcsány Ferenc pártelnök, Molnár Csaba ügyvezető alelnök és Varju László országgyűlési képviselő – kizárólag arról tárgyal, hogy „jó jelölteket találjanak a 106 egyéni körzetben.” Ez azt jelenti, hogy a DK kizárólag azt szeretné megbeszélni a szocialistákkal – az ő tárgyalódelegációjukat Molnár Gyula pártelnök, Hiller Istvánválasztmányi elnök és Tóth Bertalan frakcióvezető alkotja –, hogy milyen arányban osszák fel egymás között a körzeteket.

Az MSZP viszont ennél többről akar tárgyalni.

Persze részükről már az is lépés a választási együttműködés irányába, hogy leültek Gyurcsánnyal egy asztalhoz. Ehhez az kellett, hogy lemondjon Botka László a miniszterelnök-jelöltségről, hiszen a szegedi polgármester úgy akart együttműködni a DK-val, hogy Gyurcsány Ferencből nem kért. Sokak szerint nem árulásba, nem belső puccsba, hanem az erre az életszerűtlen vágyra felhúzott szövetségi stratégiába bukott bele.

Botka közös programot, közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet is szeretett volna. És bár Botka eltűnt a süllyesztőben, ezeket az alapvetéseket megtartották a szocialisták. Ők továbbra is tárgyalnának közös listáról és közös miniszterelnök-jelöltről is. A DK viszont ettől elzárkózik.

Közös miniszterelnök-jelöltről már csak azért sem lehet tárgyalni, mert nincs ilyen. Hiába jelentkezett be Balázs  Péter, hogy elvállalná, ha épp úgy állnak a csillagok, ez nem jelenti azt, hogy lenne olyan ember, akit most az élre tudnának tolni a szocik.

Másfelől pedig ott van Gyurcsány Ferenc, aki nem egy másodhegedűs alkat.

A közös listát nem lehet keresztülverni Gyurcsányon

A közös lista azért nem kell a DK-nak, mert a párt jobban jár a külön listával. Itt nincsenek elvek, nem jön szóba, hogy ezzel nagyobb összetartást sugározhatnának a választók felé, ez választási matematika.

Abban biztos vagyok, hogy a DK-nak lesz egy minimum 11-12 fős frakciója, a miénk lesz az egyetlen párt, amelyik megtöbbszörözi a mandátumai számát

– mondta nekünk adott interjújában Gyurcsány Ferenc Botka lemondása után.

Ha Gyurcsány be akarja tartani ígéretét, akkor nem indulhat közös listán.

Ennek a belátásához tudni kell, hogyha közösen indulna az MSZP és a DK – és mondjuk más ellenzéki pártok –, akkor az egyéniben képződő töredékszavazatok mind ehhez az egyetlen országos listához számolódnának. Ha Gyurcsány nagy frakciót akar, akkor nem csak egyéniket kell elhoznia a DK-nak – ami a közvélemény-kutatásokat elnézve nem könnyű –, hanem befutó listás helyekre is be kell nyomni több DK-st.

Ennek a történelmi mélypont közelében pihenő MSZP nem örülne, sok képviselőjük már most feladná a küzdelmet, mert tudja: nem kerül be a parlamentbe. Pont úgy, mint Velez Árpád, korábbi pártigazgató, aki a pártvezetést szidalmazva már be is dobta a törülközőt, mert ő az MSZP-listán sem számíthat befutó helyre.

Külön listák esetében viszont megoszlanak a töredékszavazatok a listák között, és minden párt úgy állít sorrendet, hogy nem kell más párttal egyezkednie. Így Gyurcsányék és Molnár Gyuláék is kizárólag saját pártjuk felé tartoznak majd elszámolással arról, kiket próbálnak bejuttatni az országgyűlésbe. Jelenlegi állás szerint a DK ezzel a megoldással jobban jár, pont elég jól ahhoz, hogy összejöjjön nekik egy kisebb parlamenti frakció, amivel jelenleg nem rendelkeznek, mert csak négy képviselőjük jutott be.

Kifacsarnák az MSZP-t

Van még egy problémás pont. Ez pedig az, hogy a DK az Együtt-P-t, és az olyan jelentéktelenebb erőket, mint a Bokros Lajos-féle MoMa-t és Fodor Gábor vezette Liberális Pártot is tárgyalóasztalhoz ültetné. Az MSZP viszont a DK-val akar először megállapodni.

Az MSZP akarata logikus, mert mostani megreccsent állapotában pont elég a DK-val tárgyalnia, nem kér a nyakába még egy sor kicsi pártot, amely potyautasként, kis támogatottsággal juthatna mandátumokhoz. Úgy gondolják, ha megállapodott a két legnagyobb baloldali párt, akkor majd dobnak valamit a kicsiknek, ketten már erősebben képesek érvényesíteni az akaratukat velük szemben.

A DK viszont szövetségest lát a kicsikben, akik segíthetnek még egy kicsit kihasítani az MSZP „felségterületéből”, azaz azokból az egyéni körzetekből, ahol MSZP-s jelölt indult 2014-ben.

Erre mondta még korábban egy MSZP-s országgyűlési képviselő, hogy Gyurcsány „vérszagot érez”, azaz a lehető legtöbbet próbálja kihozni abból a helyzetből, hogy nagyon nem akar menni az MSZP szekere. Egy másik szocialista azt mondta „Feri be van feszülve”, amit úgy értett, hogy keményen tárgyal és nem hagy egérutat az MSZP-nek.

Ebben a szorult helyzetben gondolták úgy az MSZP-sek, hogy nyilvánosan mondják, hogy már megállpodtak, hiába nem igaz. Mert ezzel nyomást helyezhetnek a DK-ra, hiszen úgy tűnhet, mintha a Gyurcsány-párt kompromisszumképtelen lenne.

A kis pártok egyik ismert politikusa azt mondta, folytatnak „beszélgetéseket” DK-sokkal, és már nagyon várják, hogy végre egy asztalnál tárgyaljanak az MSZP-vel is. De egyelőre azt látják, hogy még mindig marakodik az MSZP és a DK.

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a következő hetekben közösen ki kellene állni a kamerák elé, és bejelenteni a 106 jelöltet – amit a Momentum például már meg is tett, és úgy tudom, a szintén külön induló LMP is jó úton halad efelé–, mert fogy az idő.

24.hu