Orbán úr a szemünk láttára lopták szét a reményt Perkupán ezért nekünk is kellene stadion, hogy legyen munkánk!

Olvastam a Bucsáról írt levelet, hát nem hatódtam meg. Nem tudom, miért írnak olyanok, akiknek csak a családjuk ment szét, de van miből megélniük. Mi itt Perkupán 800-n lakunk, magyarok, cigányok vegyesen, mi magyarok egyre csökkenő arányban. Régen Perkupa egy virágzó település volt, a kőműveseink egyedi építészeti megoldása méltán tetté híressé őket. A falu határában lévő,  mélyművelésű anhidritbányát bezárták, helyén 2009-ben klímagyár nyílt volna 3 milliárd beruházással, 3300 négyzetméteres gyárat építettek, olyan igazi magyaros beruházás 1 000 000 Ft/m2, azt gondolom, hogy ez Európában is méltán lehetne csúcstartó, azt mondják, máshol ezt megcsinálják 200 000 Ft-ból.

Azt, hogy itt valami gátlástalan lopás történt senki sem meri mondani, mert a mi vidékünk nem veszélytelen, a kisfaluban élő lelkükben megnyomorított emberek nem mernek szólni semmiért, mert a mindenkor hatalmon lévő párt nevében lemészárolnak mindenkit, aki meg mer szólalni.

Képzelje el miniszterelnök úr, a mi kis falunkban van ipari park igazgatói állás, magyarul egy nem működő ipartelep jelképes őre, aki folyamatosan egyeztet a felszámolóval, már csak azt kellene kideríteni, hogy mit. Néhányan nagyon jól éltek a faluban 2009-ig amikor is befejeződött a beruházás, mára már a meggazdagodottaknak is csak a felélés maradt, nem sajnálom őket.

Tudja, a mi kis hétköznapjaink úgy zajlanak, hogy nincs miért fölkelni, nincs miért fent lenni, és nincs miről álmodni!

Voltak állataink, teheneink, disznóink, majorságunk, egy darab földünk, bányába jártam dolgozni, három gyerekemet fel tudtam nevelni, az általam akkor nagyon utált kommunizmusban. Az utálatom oka, a vallásom korlátozott gyakorlása miatt volt. Mára már azt csinálhatok a hitemmel és a vallásommal, amit akarok, csak nincs miért, nincs miből.

Mi az asszonnyal érettségiig jutottunk el éppen ezért a gyerekeinknek többet akartunk adni, ez részben sikerült is, de belefáradtunk, majd belerokkantunk a végébe, mert, ahogy fogyott a lehetőségünk, úgy nőttek a költségeink, úgy lett egy virágzó környezetből egy igazi leromlott világ. Azért használtam a világ szót, mert, mert nincs olyan eleme a minket körülvevő környezetnek, ami ne romlott volna nagyon erősen.

Budapesten nem tudják mit jelent az, hogy csirkét akarsz vágni reggel és nem találod, mert az éjjel ellopták, vagy kiszedték a zöldséged, felszedték a krumplidat, meglopták a tűzifádat.

Mielőtt még bárki azt mondaná, hogy cigányozok, el kell mondanom, hogy a lopás nem cigány foglalkozás, itt nem a cigány a lop, hanem a nyomor, felekezetre, bőrszínre, korra, nemre tekintet nélkül.

Ebben a faluban már csak az marad, akinek nincs pénze az elmenetelre, a háza, telke nem ér semmit, egy 100 négyzetméter körüli ház 4-5 millió forint, ha van vevő, mondja mire elég ez a pénz.

Az elmúlt évtizedben elvették tőlünk mindenünket, úgy, hogy egyetlen vétkünk volt, hogy ide születtünk és itt élünk!

Lejegyezte Büki