A szükséges háromötödös többségnél kilenccel több, 339 képviselő támogatta az elnöki rendszert bevezető módosítást. Így tavasszal népszavazást tarthatnak a független Török Köztársaság több mint 90 éves alkotmányos rendjét átalakító módosításról, amely elnöki rendszert hoz majd létre Törökországban. “A végső szót a nemzetnek kell kimondania. Az lesz a végső döntés” – húzta alá Binali Yildirim miniszterelnök.

Törökországban a jelenlegi alkotmányos rend szerint a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, melyet a miniszterelnök vezet, az államfő jogkörei ehhez képest korlátozottak. Ám amióta Recep Tayyip Erdogan korábbi kormányfőt elnökké választották, egyre több jogkört igyekezett magához vonni. Az alkotmánymódosítás elnöki rendszert hozna létre, melyben a végrehajtó hatalmat az államfő gyakorolja.

A politikai rendszer átalakításának hívei szerint így lehet biztosítani az államvezetés stabilitását. Bírálói szerint viszont az egyre tekintélyelvűbb Erdogan csak személyes hatalmát akarja megerősíteni. Sokan már most padisahként utalnak rá, ami a szultánok perzsa eredetű megnevezése volt.

A tavaly nyári puccskísérlet után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, és példátlan megtorlás és tisztogatás kezdődött a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és az erőszakszervezeteknél. Több tízezer embert bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, tömegével tiltott be a kormány újságokat, szüntetett meg tévé- és rádiócsatornákat, és sok újságíró is börtönbe került arra hivatkozva, hogy terroristákat támogatnak. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent teszi felelőssé a puccskísérletért, aki viszont azt mondja: semmi köze nem volt a történtekhez. A Gülenhez köthető szervezetek hálózatát Törökország terrorszervezetnek minősítette, így aki Gülennel szimpatizál, könnyen azzal kerülhet szembe, hogy a hatóságok potenciális terroristaként kezelik.

(MTI)