A 24.hu terjedelmes cikkben számol be arról, hogy információik szerint, a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek élén lecserélik az elnököt. Ahogy emlékeztetnek rá, a Fidesz szervezete az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.

Október 13-án pedig a kormánypárt jelöltjei nemcsak a budapesti kerületek zömében és tíz megyei jogú városban, hanem országosan több mint hatvan nagyobb településen maradtak alul az ellenzéki polgármesterjelöltekkel szemben. A kormányoldalnak hosszú idő után először kellett szembesülnie azzal, hogy nincs egyedül a pályán.

A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbikot összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós- és szexbotránya.

A hírportál értesülései alapján, a kormányfő – aki egyben a Fidesz elnöke – nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal. A belső elemzések után, Orbán és a pártvezetés egy része úgy véli, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es parlamenti választásra csökkentsék a mostanihoz hasonló, „kellemetlen meglepetések” kockázatát.

A lap szerint a Fidesz vezetése 15-20 választókerület esetében látja úgy, hogy az elnök eddigi teljesítménye nagy valószínűséggel nem elég a szűk két és fél év múlva esedékes országgyűlési választás megnyeréséhez, ha egy az egy ellen kell összecsapnia a közös ellenzéki jelölttel.

A választókerületi elnökök cseréjénél nem csak a 2018-as eredmény meg az idei önkormányzati választás mérlege lehet döntő, hanem a személyes szimpátia vagy ellenszenv, illetve az országos politikában nyújtott teljesítmény is. Meg persze az, ha egy képviselőt büntetőeljárás alá vonnak: 2018-ban ezért nem indulhatott újra az azóta négy év szabadságvesztésre ítélt Mengyi Roland, és ez várhat Simonka Györgyre is, akire korrupció miatt, nyolc éves börtönbüntetést kért – a 850 milliós vagyonelkobzás mellett – az ügyészség.   

Simonkáéhoz hasonló a helyzete Boldog Istvánnak is, leszámítva, hogy ő még nincs büntetőeljárás alatt, csupán a jobbkezét, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét tartóztatták le. (hirklikk.hu)