Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel.

A diákparlament megrendezésének valódi felelősei köznevelési törvény rendelkezését, szellemét és a diákok autonómiáját megsértve általános és középiskolás diákokra szabadították a Fidesz ifjúsági kommandóját, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsot, ezzel beengedve a diákközéletbe a pártpolitikát és a propagandát. Kérdéseink a köznevelési államtitkárhoz?

• Ki a felelős azért, hogy a megyei és országos diákparlamenteket nem csupán oktatási szakemberek készítették elő, hanem politikai szervezetek vezetőit is bevonták?
• Milyen jogszabály alapján rendezheti a miniszter felelősségi körébe tartozó eseményt egy kijelölt Fideszes város önkormányzata (immár sokadszor)?
• Ki kérte fel a Nemzeti Ifjúsági Tanács fiatal felnőtt politikusait a megyei parlamentek beszámolóinak megtartására – a diákok helyett, valamint az Országos Diákparlament szekció üléseinek levezetésére? Etikusnak tartja-e, hogy ezek a fiatal felnőtt politikusok a rendezvényen mindvégig agitálhatták, manipulálhatták a küldötteket?
• Mi az oka, hogy a néhány éve átszervezett szakképzés oktatási intézményeinek kétszázezer diákja és a kollégiumok diákönkormányzatai számára nem biztosítja a kormány a legmagasabb érdekérvényesítő fórumon való részvételt?
• Mivel indokolható, hogy a többezer közoktatási intézményből mindössze csupán néhány száz vehetett részt a megyei diákparlamenteken? A többi iskolában nincs diákönkormányzat?
• Mi a magyarázata annak, hogy az ország iskoláinak közel egyötödét képező fővárosi intézmények ugyanannyi delegált helyet kaptak az országos rendezvényen és az Országos Diáktanácsban, mint a megyék? Milyen szempontok alapján tervezték meg a kvótákat?
• Miután a tanügyigazgatásban már régóta megszűnt a megyék szerepe, az iskolai és országos fórumok közé miért nem a tankerületi szint került területi elvként?
• A diákok javaslatai miért nem szerepelnek részletesen számos megyei parlament jegyzőkönyvében? Kik és hogyan szűrték és szerkesztették azokat utólag?
• Miért kellett a nyilvánosság kizárásával rendezni a megyei és országos rendezvényeket?
• Hogyan szolgálja ez a diákok demokráciára nevelését, az átláthatóságot és a közbizalmat?
• Hogyan kívánja biztosítani a megválasztott Országos Diáktanács jogait és autonóm működésének feltételeit a következő két évben, garantáltan távol tartva a diákoktól a NIT és a Fidelitas felnőtt politikusait?
• Van-e tudomása a NIT április 6-ra tervezett rendezvényéről, a Diákönkormányzatok Országos Találkozójáról? Engedélyezte-e az intézmények vezetőinek, hogy az iskolák tanulóit képviselő diákvezetőket politikai szervezetek mozgósítsák? Jelentheti-e mindez azt, hogy mostantól az iskolákban szervesen jelen lehetnek politikai pártok vagy azok civil szervezetei?

Kérjük, hogy mielőbbi válaszával tisztelje meg az oktatás szereplőit és hozza azt nyilvánosságra!

Budapest, 2023. április 4.

a Diákszolgálat munkatársai, pedagógiai és diákjogi szakemberei