Nők a politikában

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Nők a politikában

2017. április 21. - 07:11

 

Szerda este került megrendezésre a kérdést körbejáró rendezvény az Integrity Lab szervezésében a Mozsár Kávézóban. A téma minden hazai értelemben vett kényessége ellenére nagy érdeklődésre tarthatott számot, így nem csoda, ha az előzetes regisztrációt már egy nappal korábban lezárták.

A szerző felvétele

A programot Őexcellenciája Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete nyitotta meg. Beszédében többek közt azt a kérdést járta körül, milyen kihívást jelent feminista politikáról, feminista kormányzásról beszélni és annak természetét megérteni. Azt az alapvető, kormányzati szintű attitűdöt, miszerint egy rendszer nem attól lesz feminista, mert tagjai kizárólag nők, éppen ellenkezőleg, az egyenlőség égisze alatt közel egyenlő számban képviseltetik magukat nők döntéshozó pozíciókban.

Innen a program alcíme is: 10% lett. Maradhat? Ez ugyanis a Parlamentben helyet foglaló, képviselőként dolgozó nők aránya Magyarországon. Kormányoldalon ez az érték 0%.

A nagykövet meglátása szerint hazánkban a feminizmus kifejezés is feszélyező (az „f-word” e kontextusban nyilván nem káromkodás volt).

A legmeglepőbb adatot azonban beszéde végén tette közzé, mint elmondta, arab országokban is volt szerencséje dolgozni pályája során. ahol a nők még inkább alárendelt szerepbe kényszerülnek. Ehhez képest is nyugtalanító az, hogy még ezen országok egyikében a nők aránya a parlamentben 18%.

Ezt követően Csaba Réka és Reiner Roland, az Integrity Lab alapítói számoltak be kutatásaik eredményéről. Annak jártak után, mi lehet az oka a napjainkban szokatlanul kis arányú női jelenlétnek a döntéshozásban.

Ahogy az várható volt a reprezentatív statisztikák eredményei szerint sokkal inkább a kormány ultrakonzervatív nézetei állnak ennek hátterében, semmint kultúránk, hagyományaink, történelmünk öröksége.

Bár kétségtelen, hogy a társadalmi berendezkedésünk, családi szerepekről alkotott képünk meglehetősen avítt, ódivatú és ennek megfelelően a nemek közti egyensúly (gender balance) olyan fogalom, aminek megértése és integrálása még komoly kihívást képez, mindezek dacára közvélemény sokkal támogatóbb a egyenlőség felé, mint arról a kormány hajlandó tudomást venni.

Az Integrity Lab munkatársai lapunknak elmonták:

„Fontosnak tartjuk a tegnapi rendezvény kapcsán, hogy többekkel szóba került az együttműködés folytatása, és nem csak velünk, hanem akár tőlünk függetlenül, a résztvevők között is.”

„A konkrét téma kapcsán talán azt emelnénk ki, mint legfontosabb eredményt, hogy amellett, hogy a jelenlévők sok hasznos információt kaphattak arról, hogy milyen okok lehetnek annak a hátterében, hogy ilyen alacsony a nők alacsony részvétele a politikai vezetésben, konkrét megoldási javaslatot is megfogalmaztak a résztvevők, köztük praktikus tanácsokat is, amelyekkel mindenki a saját életében vagy környezetében is tehet a változásért, a helyzet javulásáért.”

Ezután az első kerekasztal-beszélgetés keretén belül Göncz Kinga, korábbi külügyminiszter és EP képviselő és Lendvai Ildikó, az MSZP egykori pártelnöke és frakcióvezetője osztotta meg gondolatait, személyes élményeit. Mint elmondták, pályájuk során nem egyszer szembesültek a nőket ért negatív diszkriminációval, bármennyire magas pozíciót töltöttek is be.

Lendvai Ildikó éppen Orbán Viktor egy a kormány általános attitűdjét is jellemző kijelentését helyezte új kontextusba:

„Ismerek tehetséges nőket.”

A politikus állítása szerint ez a retorika erősen összecseng az önfelmentő kifejezések sorába („Ismerek rendes cigányokat”, „Vannak zsidó barátaim”)

Arra a kérdésünkre, hogy ez a legalábbis vitatható magatartás férfi kollégáik részéről lehet-e egyfajta – akár öntudatlanul is jelentkező – versenykorlátozó attitűd, egyértelmű igennel feleltek.

A programot egy második kerekasztal-beszélgetés zárta Kinek az ügye? címmel. Ennek résztvevői Heal Edina, a Google magyarországi igazgatója, Volom András, a Magyarország ENSZ Ifjúsági küldötte, Réz Anna filozófus, az Üvegplafon – Meddig terjed a nők szabadsága? szerkesztője voltak.

E beszélgetés keretén belül a problematika természetét és megoldását keresték. Azt a feltevést, miszerint a nőket ne érdekelné a közélet, a politika meggyőző érvekkel sikerült cáfolni. Hogy a politika túl kemény terep lenne a nők számára, az a korábbi előadókat hallva sem tűnt meggyőzőnek. Sokkal inkább egy eltúlzó hatalmi játék szorítja le a nők jelenlétét.

Réz Anna kifejezetten a személyes aktivitásra buzdította a hallgatóságot, mondván nem szükséges egy ilyen folyamat elindításához semmilyen hivatalos közösség, egyesület tagjának lenni.

Volom András rávilágított arra is, hogy a parlament tagjai közül hiányzik a fiatal politikusok lendülete. Hogy ma a parlamentben nemhogy nő alig akad, harminc év alatti politikus egyáltalán nincs, ez súlyos problémát képez különösen az innovációs kérdésekben.

A reálisnak tűnő elvárás, hogy minden párt esetében ajánlatos lenne bevezetni a 30%-os kvótát olyan folyamat indikátora lehetne, ami egy új egyensúlyt teremthet meg.

Abban mindegyik fél egyet értett, hogy ezt a változást, melyre a társadalom részéről kétségtelenül igény mutatkozik, nem felülről kell várni. A társadalmi változások ritkán mennek végbe döntéshozói szinteken.

Volom András így értékelte a rendezvényt:

„Jó volt látni, hogy az elképesztően rossz idő (#klímaváltozás) ellenére mennyi embert megmozgatott a nemek egyenlősége, de még mindig nem volt elég férfi. Sokat kell dolgoznunk azon, hogy mindenki megértse: a nők egyenrangúsága közös ügyünk és érdekünk. Felülről jövő változásra nem érdemes várni: alulról szerveződve kell mozgalmat építeni a nők szerepének megerősítésére, amire az országos politika reagálhat. Ha nem lépünk, akkor hihetetlen lehetőségektől fosztjuk meg magunkat, továbbra is szegényebbek leszünk a magyar gondolati sokszínűség felével.”

Ez egyben az ENSZ HeForShe kampányának alapelve is.


;