Az igazságügyi reformtervekben maradhattak még kiskapuk, de ezek orvoslásával még nem késett el az Orbán Viktor vezette kabinet. Bár a hivatalos beszámolókban visszafogottan nyilatkozott a keddi tárgyalásokról mind Varga Judit tárcavezető, mind Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, mind a ketten utaltak rá, hogy lesz még miről egyeztetni.

Múlt szerdán jelent meg a kormány honlapján az igazságügyi reformtervezet, amely elvileg a 22 milliárd eurónyi kohéziós forrás, valamint 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási alapból folyósítható támogatás feloldásához szükséges vállalásokat tartalmazza. Mint ismert, tavaly karácsony előtt aláírta az Európai Bizottság aláírta Magyarországgal a Partnerségi megállapodást, de az Európai Tanács végrehajtási határozatában addig nem indítja el a kifizetéseket, amíg a helyreállítási terv 27 szupermérföldköve közül a négy darab igazságügyi problémát nem orvosolja, erre pedig március végéig sor kell kerüljön az ütemezés szerint.

A Varga Judit vezette tárca által bemutatott salátatörvény-tervezet ennek megfelelően papíron több jogot biztosít az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és a Kúriával szemben, valamint módosítja a transzparencia szabályokat és a legfelsőbb bíróság elnökének kiválasztására, a bírák kinevezésére vonatkozó előírásokat. A kormány reformjavaslata emellett lehetőséged a bíráknak, hogy közvetlenül terjeszthessenek be előzetes döntéshozatali kérelmet az Európai Unió Bíróságához, ami egy fontos brüsszeli kritérium volt. Illetve azt is rendezni próbálja a tervezet, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (például a hatóságok és a kormányzat) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.

Azért, hogy a magyar kormány meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hogy végrehajtotta a reformterveket, kedden három uniós vezetővel is megbeszéléseket folytatott Varga Judit igazságügyi miniszter: Didier Reynders jogérvényesülésért felelős, valamint Johannes Hahn uniós költségvetésért felelős uniós biztosokkal és Věra Jorouvá alelnökkel tárgyalt. Viszont néhány Facebook-bejegyzésen túl a hivatalos kommunikáció nem számolt be a beszélgetések eredményéről.

A magyar politikus mindössze a Karc FM-nek nyilatkozott, amelyben arról beszélt, hogy "a kormány híve a kölcsönös tiszteleten alapuló vitáknak". Annyit tett még hozzá, hogy Reynders és Hahn biztosok is pozitívan álltak a tárgyalásokhoz.

Optimista vagyok, mert az Európai Unió érdeke is, hogy ha van egy megállapodás, akkor mindkét fél segítse ennek teljesülését

- fogalmazott a magyar miniszter.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt a reformtervezet fogadtatása, csak annyit közölt Varga Judit, hogy egyelőre nem mentek bele a részletekbe a biztosokkal, és ez a következő hetekben is inkább a kormánytisztviselők szintjén folytatódó egyeztetés lesz.

A párbeszédben hisznek, de Brüsszel árgus szemekkel figyel

A Portfolio brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy míg a másik két biztossal egy általánosabb egyeztetésen vett részt Varga Judit, addig Věra Jorouvá alelnökkel érintettek komolyabb témákat is. Bár ellenséges ez a találkozó sem volt, de itt már komolyabban beszéltek a jogállamisági eljárás egyes pontjairól. Érdeklődésünkre ezt az értékekért és átláthatóságért felelős biztos hivatala is megerősítette, ahonnan azt a hivatalos választ kaptuk, hogy a két politikus

őszinte és részletes megbeszélést folytattak a helyreállítási alappal kapcsolatos igazságügyi mérföldkövekről, valamint a költségvetési feltételrendszerrel kapcsolatos korrekciós intézkedésekről. Az alelnök tudomásul vette a miniszter elkötelezettségét, hogy minden szükséges lépést megtesz a mérföldkövek teljesítése és a korrekciós intézkedések kezelése érdekében.

Věra Jourová titkársága azt is közölte, hogy az alelnök szerint az Európai Bizottság végső célja a helyzet rendezése: "hogy az uniós költségvetés többé ne legyen veszélyben, és reméljük, hogy ezt a szükséges reformok révén a lehető leghamarabb elérjük."

Konkrétumot azonban a biztos hivatala sem kommunikált, így csak annyiról tájékoztatták a Portfoliót, hogy az alelnök fontosnak tartja, hogy "a jogi keretek módosításának a gyakorlati helyzet javítását kell céloznia." Ugyanígy Brüsszel is hangsúlyozta a Varga Judit által is említett megbeszélések és kétoldalú kommunikáció fontosságát "a még nyitott kérdések teljes körű kezelése érdekében."

Utóbbi félmondat kapcsán több, a magyar igazságügyi törvénymódosításának értékelésére rálátó brüsszeli forrás is azt mondta lapunknak, hogy TÖBB NYITOTT KÉRDÉS IS VAN, AHOL AZ ELŐZETES JOGI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN PONTOSÍTÁSOKAT, VAGY TOVÁBBI LÉPÉSEKET TARTANAK SZÜKSÉGESNEK A MAGYAR KORMÁNY RÉSZÉRŐL.

A jogszabály értékelését az Európai Bizottságnál érdemben csak hétfőn kezdték meg, azonban bizonyos pontoknál joghézagok látszanak, amelyeket egyelőre a teljes magyar jogrendszer keretében próbálnak vizsgálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy más hazai jogszabályok akár rendezhetnek egy kérdést, vagy elképzelhető az is, hogy pont más törvények passzusai lazítanak a szabályokon, biztosítanak kiskapukat.

Tisztázandó kérdéseket már találtak

Brüsszel azt viszont a már eddigi egyeztetési folyamat alapján is hiányosnak tartja, hogy míg az Országos Bírói Tanács véleményezheti, hogy kik lesznek a Kúria vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökei, bizonyos esetekben megkerülhetők. Ugyan akár meg is fúrhatja a bírók önszervezett testülete a kinevezésüket, de valójában csak azt értékelhetik, hogy a köztársasági elnök felhívására jelentkezett személyek szakmai teljesítménye alkalmassá teszi-e őket a posztra, egyéb szempontokat nem vizsgálhatnak.

A Portfolio forrásai szerint a fellebbezési joggal kapcsolatosan két probléma is van: egyrészről az OBT értékelésével ugyan valakit a szakmai minősítésével kivehet a Kúria vagy az OBH elnök- és elnökhelyettes-jelöltjei közül, de ez a döntés megtámadható a Fővárosi Törvényszéken, az ott meghozott döntés ellen pedig nem lehet feljebbviteli fórumhoz fordulni (korábban hasonló problémákról a Népszava is írt).

Ugyanez az aggály akkor is felmerül, ha a bírók közvetlenül fordulnának az Európai Unió Bíróságához, mert az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen sincs lehetőség a fellebbezésre.

AZ UNIÓS JOGI SZAKÉRTŐK EGYELŐRE NEM LÁTJÁK, HOGY AZ OBT EGYETÉRTÉSI JOGA ÍGY GARANCIÁKKAL BIZTOSÍTOTT, VAGY KIJÁTSZHATÓ A SZEMÉLYI KINEVEZÉSEKNÉL.

Ugyanígy az is egy fontos jogtechnikai kérdés, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria már kinevezett tagjai, valamint a bírói kinevezési lehetőséget kihasználó személyek ügyét lehet, vagy kell-e orvosolnia a magyar kormánynak. Papíron a visszamenőlegességnél az érintettekre vonatkozóan a kedvezőbb (megengedőbb) szabályozást kellene alkalmazni, kivéve ha az jogállamisági szempontból visszás helyzetet tart fenn, mert akkor vissza kellene adniuk a pozíciójukat, megbízatásukat.

Veszve semmi nincs, még van idő a változtatásra

A most bemutatott jogszabálytervezetről úgy tudjuk, hogy a kormány sem gondolja azt, hogy végleges: egyrészről társadalmi egyeztetésen van a törvény február 3-ig, tehát a magyar jogban egymással ütköző szabályozásokat itthonról is jelezhetik még a kormánynak (ha vannak ilyenek). Valamint Brüsszelben arra is számítanak, hogy ezeket a felmerülő kérdéseket az Orbán Viktor vezette kabinet valóban igyekszik módosítani.

Az egyeztetésekre egészen a törvény elfogadásáig van lehetőség az Európai Bizottság tisztviselői és az Igazságügyi Minisztérium között. Továbbá márciusig még egy elfogadott jogszabályt is módosíthat a kormány, ha egyértelmű kifogást jeleznek Brüsszelből.

A Portfolio forrásai szerint SZIGORÚ ELLENŐRZÉS ALÁ VETIK AZ IGAZSÁGÜGYI REFORMOKAT, DE EGYELŐRE A VÉGLEGES ÁLLÁSFOGLALÁS MÉG EGYETLEN TÉTEL KAPCSÁN SEM SZÜLETETT MEG.

Arra a kérdésre, hogy mikor érkezhetnek meg a 2021-2027-es költségvetés kohéziós forrásai, ha az Orbán-kormány még kész javítani a tételeken, és azok átmennek a brüsszeli szűrőn is, nem adtak egyértelmű választ. Erős ugyanis az az álláspont a szakértők körében, hogy az eljárások gyakorlati megfelelőségét nehéz pusztán a paragrafusokból kiolvasni. Mindezzel együtt, ha a magyar fél orvosolja a jogállamisági kifogásokat, valamint tisztázza az Európai Tanács felfüggesztő határozatában szereplő másik pontot, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi problémáit, akkor márciusban valóban technikai megbeszélések folyhatnak az uniós támogatások folyósításáról.

Maga Varga Judit a már említett Karc FM-es interjúban azt mondta, hogy nyitottak az esetleges módosításokra, és egy olyan menetrendet vállaltak, hogy akkor is megszavazza a parlament március elejéig a változtatásokat, ha jelentős módosításokat vár még el Brüsszel. (Portfolio)