Az ide-oda küldözgetett páciensek szomorú történetei (Váradi Amanda), az eszközhiány (ma épp nincs gumikesztyű a SOTE bőrklinikán), a szakemberhiány mára minden napos történetek, de ettől még minden nap ugyanolyan elkeserítőek. 

Ennek ellenére mégis azt olvasom több szakszervezet részéről, hogy nem állnak be a fekete ruhás ápolók közé április 15-én. 

Az, hogy Cser Ágnes nem, az nem is lepett meg, hiszen nincs még egy olyan valóságtól elszakadt és a saját munkájának célját teljes mértékben félreértő ember, mint ő. 

De a többieken ledöbbentem és nem értem, hogy miért nem lehetséges összehangolni a különféle egészségügyi érdekvédő szervezetek munkáját akkor, amikor a célunk közös: 

Tisztességes körülményeket a betegek ellátásához, a betegbiztonság újjáépítéséhez és tisztességes körülményeket a munkavállalók számára.

Kedves Szakszervezetek és érdekvédők!

Hiszen mind ezt akarjuk, nem? Ez a feladatotok, ezért dolgoztok! Nem?

Vagy miért? Hírnévért? Bársonyszékért? Némi pénzért cserébe?

Mindig elgondolkodom azon, hogy vajon tényleg létezett a turáni átok? Tényleg azért gyűlöli a magyar a magyart mindennél jobban, mert valaki megátkozott minket, vagy ez a vérünkben van? Vagy netán gyávák vagyunk? Vagy önzőek?

Bármelyik igaz, egyik sem kifogás és egyik sem mentség arra, hogy még mindig így van.

Nem értem és sosem értettem az ágazaton belül ezt a széthúzó magatartást és azt sem, hogy miért egymást marjuk és okoljuk, mikor mindannyian ugyanattól szenvedünk?

Nem értem.

Kedves Ápoló kollégám!

Neked nincs eleged abból, hogy hétvégén nincs lepedő? Hogy nincs kesztyű? És hogy a nyilvánvaló eszközhiány ellenére rajtad számon kérik az előírást? Nem fáradtál még bele abba, hogy hónapról hónapra épphogy megélsz? Vagy hogy nem utalják el időben a fizetésedet? Vagy jó érzés, hogy folyamatos konfliktusban dolgoztok, mert a betegek elégedetlensége végül mind rajtatok csattan?

Mitől féltek? Kitől? 

Gondoljátok, hogy ha mindannyian felveszitek azt a nyavalyás fekete pólót, akkor kirúgnak mindenkit? 

És utána honnan szednek helyettetek egy osztálynyi, egy kórháznyi vagy egy országnyi szakembert? Főleg úgy, hogy már rég megszűnt az a helyzet, amikor többszörös túljelentkezés van egy-egy állami egészségügyi munkahelyre.

Mindenki látja, hogy baj van, hogy nem működik jól a rendszer, mégis mindenki némán tűr, maximum elmenekül. 

Vajon ha otthon észrevesszük, hogy készül összedőlni a ház, akkor hagyjuk és nem teszünk semmit?

Szerintem nem.

A legtöbb esetben teszünk, igyekszünk megoldást találni a problémára, megjavítani azt, ami elromlott.

A közös értékeinkkel miért nem tesszük ugyanezt?

Miért nem fontos mindannyiunknak annyira az egészségügy, hogy ha látjuk, hogy nem jó, akkor teszünk azért, hogy jó legyen? 

Hiszen a miénk! A tiéd, az övé, az enyém. Ezt jelenti az állami tulajdon. Te fizetsz érte, érted van, én fizetek érte, értem van, mi fizetünk érte, értünk van.

Ez az, amit mi emberek és az állam élére választottak is elfelejtenek. Ez az ország nem a miniszterelnöké, az egészségügy nem az államtitkáré, hanem a miénk és felelősek vagyunk érte, hogy működik-e. 

Nem kellene elrettennünk attól, hogy megvédjük azt a mi a miénk akkor, ha az, akire rábíztuk, nem úgy gondoskodik a fenntartásáról, ahogyan kellene. 

Vegyétek fel a fekete pólót április 15-én!

Nem Sándor Máriáért, nem azért mert én ezt írtam, senki másért, csak magatok miatt. 

A betegek miatt. Becsületből.

Nem ezt érdemlitek. Nem ezt érdemeljük. 

Kedves jelen, volt vagy leendő Betegem!

Te mikor ismered fel, hogy bármikor szükséged lehet egészségügyi ellátásra?

Mikor látod be, hogy hiába dugdosod a 10 ezrest az orvos zsebébe akkor sem lesz biztos, hogy jobban odafigyel rád?

Mikor unod meg, hogy bármilyen állami ellátást vennél igénybe órákat kell várni, akkor is, ha időpontod van?

Mikor hiszed el, hogy a jelenlegi állapotok szerint, ha például baleset ér, azonnal egy orosz rulettbe kerülsz és csak a szerencsén múlik, hogy az a mentő, az az intézmény, az az orvos el tud-e látni megfelelően, mert nincs az ország minden pontján ugyanolyan minőség? ( Nem úgy, mint stadion.)

Ennek nem kell így lennie, ha nem törődsz bele.

Egy fecske nem csinál nyarat. De sok igen!!!

Április 15.