Önjáróan, vagy mondjuk úgy, hogy a saját szakállára kezdett nyomozni Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője a nagy botrányt kavaró Pegasus-ügyben. A politikus az első helyszínen, a hazai titkosszolgálatok közül a belső elhárításért felelős szervnél, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (AH) tett péntek délelőtti látogatása után új fejleményről számolt be. Állítása szerint az AH főigazgatója, Bárdos Szabolcs vezérőrnagy azt mondta neki, hogy

parlamenti képviselőt nem figyeltek meg, nem hallgattak le az elmúlt időszakban semmilyen formában.

“Titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnom, de a beszélgetés néhány eleméről beszámolhatok, mert az például nem minősített, vagyis nem titkos adat, hogy kérdésemre általánosságban elárulta, parlamenti képviselőt nem figyeltek meg” – mondta a hvg.hu-nak Mesterházy. A politikus a Pegasus-botrányban eddig kiszivárgott nevekre is konkrétan rákérdezett, de erre már az AH-főigazgató nem válaszolhatott. Ahogy arra a konkrét kérdésre sem, hogy az AH rendelkezik-e a Pegasus-szoftverrel.

Mesterházy jelezte, mivel az AH több más szolgálathoz hasonlóan a megfigyelések megrendelője lehet, a végrehajtója viszont egy másik szervezet, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), náluk érdemes tovább kutatni. A politikus elárulta, hogy jövő hét szerdán találkozik az NBSZ-t irányító Szabó Hedvig altábornaggyal. Hozzátette: az ilyen megfigyeléseket engedélyező igazságügyi minisztertől, Varga Judittól is több mint másfél hónapja kért találkozót, de választ nem kapott.

Arról, hogy a főigazgató valóban tett-e olyan állítást, miszerint parlamenti képviselőt nem figyeltek meg, a hvg.hu megkérdezte az AH-t, de helyettük az őket felügyelő Belügyminisztériumtól kaptunk választ, miszerint “a találkozón elhangzottakat a Belügyminisztérium nem kommentálja”. Arról egyébként, ha titkos információgyűjtés célszemélye mentelmi joggal érintett személy, például képviselő, tájékoztatni kell az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát. A hvg.hu kérdésére Stummer János, a testület jobbikos elnöke erről azt mondta, hogy

a bizottság előtt ilyen, parlamenti képviselővel szembeni titkos információgyűjtésről szóló tájékoztatás nem volt – legalábbis azóta, mióta 2020 elejétől ő az elnök.

Stummer János arról is beszámolt, hogy a Pegasus-ügy is terítéken lesz a bizottság őszi ülésén, melyet ő szeptember 20-ára hív össze. Erre meghívást kap Pintér Sándor belügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki a megfigyeléseket engedélyezi. A Belügyminiszter egyébként már a testület július végén összeghívott ülésére is elment, mivel korábban többször megígérte, hogy a bizottság zárt ülésén tájékoztatást ad a Pegasus-ügyről, ám akkor az ülést meg sem tudták tartani, mivel azt bojkottálták a kormánypárti tagok, nélkülük pedig nem volt határozatképes az ülés.

Stummer korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy “a Pegasus-botrány a magyar Watergate-ügy, és ha ebben a Fidesz lapít, az maga a beismerés”. Ezt ma is így gondolja, és az igazság feltárása érdekében hasznosnak tartaná a nemzetbiztonsági bizottságon belüli ténymegállapító vizsgálat lefolytatását, egy erre hivatott albizottság létrehozásával. Csakhogy – hívta fel a figyelmet az elnök – az albizottságot csak többségi döntéssel lehet felállítani, márpedig a 7 tagú testületben 3 fideszes és 1 KDNP-s politikus ül, így az ő támogató szavazatuk nélkül sose lesz meg a szükséges feles többség.

Pedig a törvény szerint egy ilyen vizsgálatot éppen akkor folytathat le a bizottság, “ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli”, vagy ha ezeket jelzi az illetékes miniszternek, ám a miniszter vizsgálatával nem elégedett. A ténymegállapító vizsgálat során külön albizottság alakul, amely minden, az ügyben releváns irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet közreműködésre kötelezhet, ideértve az adatszolgáltatást, a megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget.

Mint arról a hvg.hu beszámolt, az ilyen ténymegállapító vizsgálat megindítása nem túl gyakori. Az egyik ilyen eset volt 2014 végén az MSZP-s Simon Gábor ügye, aki a vagyonnyilatkozatában nem szereplő százmilliókat tartott egy bécsi bankban. Az ő büntetőügyének nemzetbiztonsági vonatkozásairól az AH készített egy jelentést, de a testület kormánypárti tagjai további vizsgálódás miatt megszavazták a ténymegállapító vizsgálatot. Egy másik albizottság pedig 2013-ban vizsgálta – szintén kormánypárti kezdeményezésre – a Portik–Laborc-találkozók hátterét. Az a vizsgálat végül több mulasztást is feltárt.

Amint az a fenti példákból is látható, a politikai ellenfélre nézve terhelő, vagy annak tűnő témák akár tényfeltáró albizottsági tárgyalásának a Fidesz–KDNP szívesen utat enged, sőt kezdeményezi azokat, ám kérdés, hogy ugyanez elvárható-e a kormánypártoktól abban az esetben, ha az azonos színezetű kormányra nézve kínos témát kellene felgöngyölíteni, mint amilyen a mostani megfigyelési ügy. (hvg.hu)