A szellemi dolgozók elvándorlása történelmi szintre emelkedett, 19 százalék volt. Egyedül a kereskedelem területén csökkent a fluktuáció, a szolgáltatás és termelés területén egyaránt A romló fluktuációs adatok fő oka, hogy évről évre csökken a potenciális munkaerő-tartalék, egyre nehezebben találnak munkaerőt a cégek.

A gazdasági nehézségek ellenére sem mérséklődött a fluktuáció a vállalatoknál, 33 százalék volt az elvándorlás átlagos mértéke, egy százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából.

„Ellentmondásos helyzet alakult ki a munkaerőpiacon. A gazdasági nehézségek, az árak, az infláció, az energiaárak emelkedése egyszerre fékezik és fokozzák a fluktuációt. Egyfelől gyengült a munkavállalók váltási szándéka, mert féltik a munkájukat, nem tudják, mi lesz. Másfelől viszont a megélhetés feszítő problémája vagy a küzdés az életszínvonal fenntartásáért sokakat nyitottá tett a munkahelyváltásra a magasabb jövedelem reményében" – magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.

Történelmi csúcson a szellemi dolgozók fluktuációja

Míg a fizikai dolgozók fluktuációja nem változott, 40 százalék volt tavaly, a szellemi dolgozók körében minden eddiginél magasabb szintre, 19 százalékra emelkedett az elvándorlás. Ez a múlt évhez képest két százalékpontos emelkedés, a pandémia előtti adatoknál pedig öt százalékponttal magasabb.

A HR-Evolution szakértője szerint a fluktuációs adatok emelkedésének számos oka közül a legjelentősebb, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni. Az elmúlt években számos nagyberuházás valósult meg Magyarországon, 2022-ben csúcson volt a foglalkoztatottak száma, miközben egyre csökken az aktív korú népesség, évről évre csökken a potenciális munkaerő-tartalék.

A szellemi munkakörökben az emelkedő fluktuáció legfőbb okai a túlterheltség, a visszajelzés és a fejlődés hiánya. Ugyancsak általánosan jellemző felmondási ok Csikós-Nagy Katalin szerint, hogy sok vállalat szeretne visszaállni a pandémia előtti home office nélküli munkarendre, de már nem lehet visszagyömöszölni a szellemet a palackba. A home office szellemi munka esetén ma már alapelvárás, és konkrét felmondási ok lehet, ha egy cég nem biztosítja ezt a lehetőséget dolgozóinak, ha egyébként megtehetné.

Egyedül a kereskedelem megtartóereje nőtt, ahol jelentősen, 5 százalékponttal, 28 százalékról 23 százalékra csökkent a fluktuáció mértéke. A szolgáltatások területén stagnált, 31 százalék, a termelésben 2 százalékpontot emelkedett, így 36 százalékos a fluktuáció.

A pandémia alatt megnőtt a kereskedelem presztízse, számos, válságba került szakma művelői számára jelentett kiutat, akik közül sokan nem is tértek vissza a korábbi hivatásukhoz. Mára versenyképes munkakörülményeket és versenyképes béreket kínál a szektor, ami nagyban hozzájárul a fluktuáció csökkenéséhez.

A megkérdezett cégek fele a szokásosnál nagyobb mértékű béremelést hajtott végre,37 százalék növelte a munkába járás költségtérítését. A válaszadók 22 százaléka adott egyszeri, 15 százaléka pedig rendszeres rezsitámogatást. A béren kívüli juttatások mértékét a kutatásban részt vevő cégek 6 százaléka emelte. A béremelés átlagos mértéke 11 százalék volt 2022-ben. Mindössze a vizsgált vállalatok 10 százalékánál volt leépítés, a korábbi évvel megegyező mértékben, valamint a cégek 12 százaléka szándékosan nem pótolta a fluktuáció miatt kieső munkavállalókat.

„Becsléseink szerint a gazdasági bizonytalanság 10 százalékot javított a fluktuációs adatokon. A nehézségek enyhülésével a fluktuáció várhatóan tovább fog erősödni. Ugyancsak erősíti az elvándorlást a dolgozói lojalitás csökkenésének globális tendenciája, ami egyre erősebben jelen van Magyarországon is, különösen a fiatalabb generációk esetében" – véli Csikós-Nagy Katalin.

Megváltoztak a körülmények, és megváltozott a munkavállalók elvárása is, amihez alkalmazkodni kell a cégeknek. Gondoskodni kell a dolgozóik jóllétéről, mert csak azok a munkatársak tudnak elköteleződni, akik jól vannak. (mfor.hu)