Bűn volt az Orbán-kormányok részéről, hogy az uniós forrásokat jelentős részben presztízsberuházásokra költötték a technikai, technológiai fejlesztések, a versenyképesség javítása helyett – mondta a Népszavának adott interjúban Mellár Tamás közgazdászprofesszor, a Párbeszéd frakciójának országgyűlési képviselője. „A II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott Marshall-segélynél nagyobb összeget, amit amazok fejlesztésre fordítottak, a Fidesz-rezsim egyszerűen elfecsérelte” – fogalmazott.

Mellár Tamás szerint a magyar gazdaság nagyon sérülékeny és ha ma lenne egy újabb válság, újra rosszul reagálnánk, mert a többségi hazai tulajdonú vállalatok nagy része nem versenyképes. Ráadásul az, hogy a magyar vállalatok a kivitel 20 százalékát állítják elő, és ennek a 20 százaléknak a nagy része sem a high tech iparágat képviseli, hanem főleg mezőgazdasági, illetve feldolgozatlan nyerstermékek alkotják, azt mutatja, hogy a magyar gazdaság struktúrája elavult, elmaradott és rossz.

Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha Orbán Viktor kivezetné az országot az Európai Unióból, Mellár Tamás azt mondta: „a nagy multinacionális cégek nem maradnának sokáig Magyarországon, hiszen újra bevezetnék a határellenőrzést, a vámokat, megszűnne a szabad tőke, a munkaerő mozgás és még lehetne sorolni. Alaposan megdrágítaná és megnehezítené például a magyarországi autógyárak termelését, piacra jutását. Egykettőre vennék a sátorfájukat és tovább állnának egy uniós tagországba, vagy egy olyan harmadik országba, ahol a bérek a magyar béreknél is alacsonyabbak, a mienknél is lazábbak a környezetvédelmi előírások, és ott még nagyobb adókedvezményeket kapnának, mint amit nálunk az Orbán kormány adott, illetve kínál”. Úgy véli azonban, hogy Orbán Viktor nem akarja kivinni az országot az EU-ból,

hiszen azt ő is érzékeli, hogy azt azért már nem lehetne lenyomni a magyar társadalom torkán, hogy újra egy a jelenleginél sokkal zártabb világ jöjjön vissza.

Mellár Tamás szerint ahhoz, hogy 12 év múlva 85-100 százalékban utolérjük az osztrákokat, minden évben az osztrák növekedésnél legalább évi 4 százalékkal nagyobb gazdasági teljesítményre lenne szükség, amire viszont alig van esély, „különösen egy mesterségesen felhizlalt oligarcha körrel, amely szellemi tőke helyett kapcsolati tőkével gazdagodott meg, és alkalmatlan a nemzetközi megmérettetésre”.

A tudományos élet elleni támadásokat Mellár azzal magyarázza, hogy az akadémiai kutatóintézetekben többnyire olyan autonóm egyéniségek dolgoznak, akik indokolt esetben bírálják is a hatalmat. „A másik ok az lehet, hogy az unió illetékesei tanultak a hibáikból, és egyre több pénzt pályázati úton közvetlenül az intézmények kapnak majd a 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban. Pályázni pedig a színvonalas kutatómunkát végző intézetek tudnak majd. A kormány attól tart, hogy a kevesebb pénzből a csókosoknak kevesebbet tud osztogatni, ezért megszerezné az MTA intézeti hátterét. Az általuk elnyert pénzeket szerződésekkel átfolyatják, majd a baráti oligarchák közbeiktatásával síbolják ki az uniós forrásokat a rendszerből. Az alapítványi forma pedig megkönnyítheti, hogy az MTA 100 milliárdos nagyságrendű ingatlanvagyonára is rátegyék a kezüket. Erről szól ez a történet”.

Mellár Tamás az interjúban azt mondta, szerinte már középtávon is összedőlhet a NER, mert a csökkenő uniós források miatt kevesebb lesz a klientúraépítésre fordítható pénz, de fontos szempont az os, hogy egyre több elemző szerint lassul a világgazdaság, lendületre kap az infláció, megindul a kamatemelés.

Mindez érzékenyen érint egy olyan sérülékeny, nyitott gazdaságot, mint a miénk. Vége lesz a rekordmennyiségű külső forrásnak köszönhető gazdasági kegyelmi állapotnak és nem fog működni a klientúrarendszer. Akkor pedig egymás torkának fognak ugrani az uniós és magyar adófizetői pénzen kitartott oligarchák. De én azt sem zárom ki, hogy az európai parlamenti választások után Orbán egyre jobban elszigetelődik és egyre nagyobb nyomás alá kerül. Ez szintén megrövidítheti a rezsim életét.

hvg.hu