A ködös idő beálltával óriási viták gerjednek a világítás használatával kapcsolatban szinte mindenhol, ahol előkerül egy-egy ilyen fotó, vagy egy feldúlt "mögötte haladó".

Ma én is "mögötte haladó" voltam és most nem az agynélküli ködzárófény (erről majd később) használata emelte a pulzusom, hanem a szürke autó a szürke időben. 

Óriási találmányokkal örvendezteti meg önmagát az emberiség, amelyet a felfedezés után közkinccsé tesznek a köz örömére. Ilyen az automatikus világítás is, amelynek a lényege annyi, hogy ha elfelejtene világítást kapcsolni az ember, akkor a fejlett technika megteszi helyette. De a tudomány ott véget ér, hogyha már elöl automatikusan felkapcsolódik, akkor hátul is illene. Én a magam részéről simán elkasználnám a műszaki vizsgán azokat az autókat, amelyekben van ilyen és ilyen felemásan működik:

De nem kell aggódnod, kedves közlekedő társ, mögöttem alszik a gyerek a gyerekülésben, figyelek rád is.

És akkor ahogy ígértem, a mai puffogást a ködzárófénnyel zárom. 

Szerpentin, kanyarok, köd, lassan megyünk. Eléggé idegőrlő helyzet, de nem megyek ki egyesével előzni ködben és kanyarban. De kettővel előttem egy ezüstmetál Hyundai Accent másként gondolta. Összeszedte minden erejét és nekiiramodott a sok lassabból egyet megelőzni. Mint írtam köd volt és szerpentin. Persze jöttek szemben, de nem ezért satuzott a sor, hanem azért, mert biciklis is volt a jobb szélen... Mindegy, megoldottuk és szépen cammogtunk tovább 60-nal. És ekkor, a hárommal előttem járó Hyundai vezetője érzékelte, hogy köd van és azonnal felkapcsolta a ködzárót. Vagy azért, mert büntetni akarta azt, akit nagy nehezen megelőzött vagy csak hülye.

Mindegy is. A világítás nélküli és a ködlámpás is teljesen alkalmatlan. De jön a karácsony és lenyelem, amit gondolok.