h i r d e t é s

Már 15-en haltak meg Szerbiában a nyugat-nílusi láz miatt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Már 15-en haltak meg Szerbiában a nyugat-nílusi láz miatt

2018. augusztus 22. - 19:31

​Tizenötre emelkedett Szerbiában a nyugat-nílusi láz idei halálos áldozatainak száma - számolt be a szerb sajtó a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentéséről szerdán.

Illusztráció: pixabay.com

A nyugat-nílusi vírus 159 megbetegedést okozott idén. Tizenöten meghaltak, csak az elmúlt héten négyen - írta a szerb sajtó. Az intézet adatai szerint a fertőzöttek átlagéletkora 62 év, míg az elhalálozottaké 75 év. 

A legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember halt bele a fertőzésbe. 

Az első nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget 2012-ben regisztrálták Szerbiában, azóta 574-en betegedtek meg, és 61-en haltak bele a fertőzésbe. 

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.     

A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek. 

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. 

Hazánkban is felütötte fejét a nyugat-nílusi láz, a múlt héten itt volt a legtöbb megbetegedés

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataira hivatkozva közölte a hvg.hu, hogy hazánkban volt a legtöbb nyugat-nílusi láz miatti megbetegedés a múlt héten az egész Európai Unióban.

Az augusztus 10-e és 16-a közötti időszakra vonatkozó legfrissebb adatok szerint az EU-n belül

41-en fertőződtek meg a betegséggel, Magyarországról 16-an, Görögországból 15-en, Romániából 8-an, Horvátországból ketten

 – olvasható a cikkben.

Magyarországon nem követelt halálos áldozatot idén eddig. 

Magyarországon Bács-Kiskun megyéből jelentették a legtöbb fertőzést az elmúlt időszakban, ötöt, Pest megyéből hármat, Budapestről kettőt.

2018-ban Magyarországról már 39 fertőzést jelentettek, eddig senki nem halt bele a fertőzésbe. (Szerbiában már 11-en, Görögországban 4-en, Olaszországban 3-an, Koszovóban és Romániában 1-1 ember.)

 – írja a hvg.hu.

Meg kell előzni a szúnyogcsípést

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának osztályvezetője a nyugat-nílusi vírus szerbiai megjelenése miatt még augusztus 2-án adott ki figyelmeztetést, amelyet az MTI közölt.

Magyarországon nem fordul elő tömegesen a vírus

– tette hozzá Molnár Zsuzsanna.

Elmondta: a vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed.

Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül – hangsúlyozta.

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak

– közölte Molnár Zsuzsanna.

A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.

Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.

Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.

Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Mivel most korábban kezdődött a szezon, idén akár több is lehet a megbetegedések száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.

propeller.hu/MTI

 

 

(MTI)