Szombat délután közölte az Európai Tanács sajtószolgálata, hogy az összes tagállam, tehát Magyarország is, jóváhagyta szombaton a 60 dolláros orosz olajársapkára vonatkozó szankciót, így az már hétfőtől hatályba tud lépni. - írja a Portfolio

Az oroszok máris elkezdték küldeni a fenyegető üzeneteket, amelyek az olajszállításokat érinthetik akár Magyarország irányába is. Így ez még inkább központi kérdéssé teszi, hogy mi lesz a 480-as itthoni ársapkával, miután a napokban már a kormány is jelezte, hogy az csak akkor tud fennmaradni, ha az orosz szállítások zavartalanok maradnak a Barátság kőolajvezetéken keresztül, illetve a százhalombattai finomító is zavartalanul tud működni.

Utóbbi sajnos egyelőre nem teljesül, az előbbi feltételre pedig éppen a mai EU-s döntés jelenthet kockázatokat. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter éppen az uniós döntés bejelentésekor posztolt, megpróbálva elvenni annak a kellemetlen élét, hogy a magyar kormány is belement az újabb oroszellenes energetikai szankcióba.

Fontos tudni, hogy a magyar kormány most semmiféle engedményt nem harcolt ki az ársapka alól, hiszen ez a mostani döntés az EU-n kívüli, tengeri szállítású orosz olajat érinti.

Ezzel együtt az is fontos, hogy ha esetleg tényleg leállna a Barátság vezetéken keresztül az orosz olajküldés, akkor egy októberben kiharcolt engedmény alapján lenne lehetőségünk tengeri szállítással orosz olajat venni, amit az Adria vezeték felől juttathatnánk el Százhalombattára, igaz ennek a vezetéknek szűkebb a kapacitása, így ellátási zavarokhoz is vezethetne idehaza.

Megvan az alku

Miután tegnap a tagállami nagykövetek megegyeztek a 60 dolláros orosz olajársapka bevezetéséről, egy napjuk volt a tagállamoknak ezt jóváhagyni, ami mostanra letelt, és éppen ezért közölte percekkel ezelőtt a tanácsi sajtószolgálat azt, hogy megvan jogi értelemben is az alku, mert az összes tagállam, tehát Magyarország is egyhangúan jóváhagyta. A döntést várhatóan még vasárnapig közzéteszik az uniós közlönyben is, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy éppen december 5-től hatályba lépjen, amikortól az EU-ban egyébként is hatályba lép a júniusban eldöntött hatodik orosz szankciós csomagból az a rész, hogy nem importálhat senki orosz nyersolajat az EU-ba (kivéve Magyarország, Szlovákia és Csehország a Barátság kőolajvezetéken, mert máshonnan nehéz pótolniuk).

A most szombati újabb oroszellenes szankció erre a már júniusban eldöntött szankcióra épül, és azt blokkolja, hogy az oroszok az EU-n kívül bárhol a világban 60 dollárnál drágábban tudjanak olajat, illetve finomított termékeket eladni bárkinek a tengeren keresztül.

Az EU nem egyedül döntött erről a mostani szankcióról, hanem a G7 országok is így tettek, ami szintén december 5-én lép hatályba. Mivel a nyugati hatalmak kezében van a globális hajóbiztosítási és pénzügyi szolgáltatási piac szinte teljes egésze, így valójában ezen az ágon keresztül tudják blokkolni azt, hogy az oroszok 60 dollár feletti árbevételt tudjanak hordónként realizálni. Ezt konkrétan úgy érik el, hogy a nyugati hatalmak felügyelete alatt álló biztosítási és pénzügyi szolgáltatási cégeknek előírták: nem vehetnek részt olyan ügyletekben, amely során 60 dollár felett cserél gazdát orosz olaj, akár a tengeren átszivattyúzott olajat is beleértve.

A 60 dolláros ársapkához egyébként úgy jutottunk el, hogy előbb 65-70 dolláros ársávot javasolt az Európai Bizottság a tagállamoknak, majd a lengyelek és a baltiak heves tiltakozása miatt lejjebb vitték 62 dollárra, végül tegnapra 60 dollárra.

Ezek a fontos részletek!

A most eldöntött rendszer egyelőre 90 napig él, de már két hónap múlva elkezdik felülvizsgálni az aktuális olajpiaci helyzet és tapasztalatok függvényében. Az a cél a 90 napon túli időszakban, hogy az ársapkát majd mindig az orosz nyersolaj és finomított termékek átlagáránál 5%-kal alacsonyabban húzzák meg, hogy ezzel folyamatosan fékezzék az oroszok árbevétel szerzési képességeit. Az adatokat majd a Nemzetközi Energia Ügynökség szolgáltatja az orosz értékesítési adatokról, és ez alapján határozzák meg az ársapka új szintjét. A cél az, hogy továbbra is szinkronban lépjenek majd fel a G7-hatalmak, illetve az EU.

Fontos tudni, hogy pénteken 62 dollár közelében zárt az oroszok (és Magyarország) számára fontos urali nyersolaj ára a tőzsdén, így tehát a 60 dolláros árplafon egyáltalán nem jelent nekik érdemi érvágást, és szinte egybeesik azzal az árszinttel, amely mellett az orosz költségvetés nagyjából egyensúlyban lehetne a háborút leszámítva.

Közben az is fontos, hogy becslések szerint az oroszoknál az olajkitermelés átlagos költsége 20 dollár körül van. Éppen ezért akartak a lengyelek 30 dolláros ársapkát sokáig, de végül tegnapra feladták ezt a küzdelmet, mert belátták, hogy ez irreálisan alacsony és tényleg komoly ellátásbiztonsági kockázatokat okozhat jópár uniós és egyéb országban is, ha az oroszok – legalább átmenetileg – kivonulnak az olajexportból világszerte és ezzel nagyon magasra próbálják felhajtani a világpiaci árakat.

Azzal, hogy az EU tekintettel volt a legutolsó piaci árakra és végül 60 dolláros ársapkát szabott meg, ennek az oroszok felőli potenciális retorziónak, az olajexport drasztikus visszafogásán keresztüli árfelhajtásnak, a kockázatát igyekezett féken tartani. Hiszen láttuk, hogy mi történt nyárig az orosz gázszállításoknál: mintegy 80%-kal visszafogták az oroszok az EU felé és ezzel az egekbe hajtották az gázárat, jórészt egyébként arra ütve vissza az EU-nak, hogy az EU a júniusi döntéssel, decemberi kezdettel betiltotta az orosz olajimport nagy részét. Kölcsönösen ott üti tehát egymást az EU és Oroszország, ahol az a másiknak jobban fáj: az EU-nak az eddigi nagyfokú orosz gázimport a sérülékenységi pontja, az oroszoknak pedig messze a legnagyobb bevételük a globális olajexportból van.

Éppen ezért nem véletlen, hogy a most elfogadott uniós szankcióra a washingtoni orosz nagykövet, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese, sőt az orosz elnök szóvivője szombaton máris fenyegető tartalmú üzeneteket fogalmazott meg az ársapkában részt vevő országok felé.

Ezek mind azt üzenik, hogy akik jóváhagyták az ársapkát, az olajellátásuk terén majd megbánják ezt.

Amikor pár hónapja először vetődött fel a G7 és az EU koordinációjában az orosz olajársapka, már akkor is rögtön fenyegető üzenetekben közölték az oroszok, hogy az abban részt vevők felé nem fognak olajat szállítani (mert azzal számolnak, hogy a kínai és indiai piac, illetve egyéb piacok majd mind felszívják azt a mennyiséget, amit a G7-be és az EU-ba eddig szállítottak).

Az orosz fenyegetések komolyságát azonban megkérdőjelezik a fenti információk (20 dollár körüli kitermelési költség, 60 dollár körüli költségvetési egyensúly), illetve az, hogy a minap olajkereskedők és elemzők már jelezték is, hogy az ársapka nem fogja az orosz olajbevételeket érdemben lejjebb szorítani, mert az oroszok az ázsiai nagyvevőknek egyébként is a 60 dolláros szint körül/alatt adnak el.

Így tehát a most megszabott 60 dolláros ár egyszerre több célt is el akar érni: legyen továbbra is érdeke az oroszoknak kitermelni az olajat, hiszen a termelési költségüknél jóval magasabb árat tudnak elérni, amivel a költségvetési helyzetüket is javítják; emellett legyen egy felső korlát is a minapi piaci árak alatt picivel, amivel végülis féken tudják tartani a nyugati hatalmak azt, hogy az oroszok mennyit keresnek, miközben a globális olajkínálatban sem lesznek remélhetőleg komolyabb zavarok.

Mi lesz így a 480 forintos itthoni hatósági árral?

Mostantól kezdve az a nagy kérdés, hogy december 5-től mi lesz az orosz olajszállításokkal a külső, harmadik országok, illetve például Magyarország felé. Mert azzal, hogy a magyar kormány is támogatta a külső, harmadik országok olajüzleteire vonatkozó 60 dolláros ársapkát, a mi olajszállításaink is veszélybe kerülhetnek a Barátság kőolajvezetéken át, ha az oroszok tényleg betartják a fenyegetéseiket, és a résztvevő országok felé leállítják a szállításokat.

Ebben az esetben a 480 forintos hazai üzemanya ársapkára nagyon komoly veszélyek leselkednének, hiszen mi az urali típusú nyersolajat vesszük és az itthon előállított üzemanyagokhoz nagyjából 70%-os az urali importarányunk. A 480-as itthoni ársapka fenntarthatóságának eddig az egyik legfőbb alapja az volt, hogy mínusz 20-30 dolláros volt a Ural-Brent szpread. Azzal ugyanis, hogy a háború kitörése után sok nyugati ország, illetve uniós vállalat elkezdte reputációs okok miatt is (önkorlátozás) leállítani az urali olajvásárlásokat, kénytelenek voltak az oroszok komoly árkedvezményeket adni a vevőknek és így a sokáig 1-3 dolláros negatív szpread hirtelen 30 dollár fölé tágult. Aztán a hatodik uniós oroszellenes csomaggal júniusban eldőlt, hogy az uniós orosz olajimport mintegy 90%-át betiltják (a hajón vett olajat teljesen, a vezetéken vett olajat pedig december 5-től csak Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak engedik meg, illetve kaptak egy kis kivételt még a bolgárok), és ezután augusztustól mínusz 25 dollár körül stabilizálódott a szpread.

Az idehaza az oroszellenes szankciók ellen nemzeti konzultációt szervező kormánynak nyilván kellemetlen, hogy a többi ország nyomására kénytelen volt most is belemenni az újabb oroszellenes szankcióba, ráadásul energetikai téren. Éppen ezért igyekezett mindezt "kommunikációsan betakarni" Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a Facebookon pont akkor élesítette a posztját, amikor az Európai Tanács sajtószolgálata bejelentette, hogy minden tagállamtól megkapta a jóváhagyást a 60 dolláros ársapkáról. A magyar miniszter úgy állította be, mintha az EU (amelynek tagjai vagyunk) csak úgy "magától", tőlünk függetlenül, jóváhagyta volna az újabb szankciót ("az Európai Unió bevezeti az olajársapkát") és azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy "Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól."

Ez azonban egyáltalán nem igaz:

semmiféle mentességet nem sikerült most kiharcolnunk a 60 dolláros ársapka alól, hiszen ez az EU-n kívüli tengeri ügyletekre vonatkozó szankciós lépés.

Ami alól tényleg sikerült kiharcolni engedményt és a mai döntés után fontossá válhat, az az, hogy amikor október 6-án eldőltek az orosz olajszállításokat korlátozó hajóbiztosítási és pénzügyi szolgáltatási korlátozások, akkor az uniós rendelet kinyitott egy fontos menekülőutat Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának. Ez az út akkor nyílna meg, ha az oroszok az olajársapkára reagálva leállítanák a Barátság kőolajvezetéken át a három ország felé a vezetékes szállításokat, és akkor ez a három ország tengeri szállítással továbbra is vehetne olajat. Így tehát mi Horvátországon keresztül, az Adria-vezetéken át juthatnánk hozzá az orosz olajhoz, amit oda hajókkal szállítanának be. Ez nyilván eleve kockázatokat jelent a magyar ellátásbiztonságra, másrész az is, hogy az Adria-vezeték éves kapacitása kisebb a Barátság vezetéknél, illetve az éves magyar olajszükségletnél.

Így tehát mi nem az olajársapka alkalmazása alól kaptunk mentességet, hanem az ársapka hatását tudnánk majd tompítani, ha esetleg az oroszok retorziós lépést tennének velünk szemben.

Az a nagy kérdés tehát innentől kezdve, hogy az oroszok adnak-e nekünk továbbra is zavartalanul nyersolajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül, vagy sem. Nyilván az is nagy kérdés az ukrajnai harci cselekmények, rakétatámadások, az energetikai infrastruktúrát érintő támadások miatt, hogy azon a vezetéken át valóban folyamatosan tud-e érkezni az orosz nyersolaj. Nemrég éppen Szijjártó hívta fel a figyelmet arra, hogy folyamatos zavarokra kell felkészülni ezen a téren az orosz szállításokban.

Ez, illetve a százhalombattai finomítóban történt meghibásodások pedig együtt mind központi kérdéssé teszik Magyarországon a 480-as hatósági üzemanyaág fenntarthatóságát.

Azt is érdemes végül hangsúlyozni, hogy a júniusi oroszellenes szankciós csomag jövő február 5-től nemcsak a finomított orosz olajtermékek behozatalát tiltja meg az EU-ba, hanem azt is, hogy például a Mol, amelynek Százhalombattán és Pozsonyban is van egy-egy finomítója, oda-vissza küldözhethessen benzint, vagy gázolajat a két piacára. Ez pedig szintén lényeges ellátásbiztonsági kockázatot fejthet majd ki a hazai benzinellátásra, amit az is okoz, hogy az oroszoktól már mi sem vehetünk közvetlenül dízelt. Ezért is sürgette már régebb óta Holoda Attila energiapiaci szakértő, hogy ki kell vezetni a 480 forintos hatósági árat, hogy legyen idejük visszatérni a piaci alapú nagykereskedőknek az import terén Magyarországra, a héten pedig már azt is kijelentette, hogy biztosan meg fog szűnni a 480-as hatósági ár. (Portfolio)