Magyar módszer: nem javítjuk a szolgáltatás minőségét, hanem kinyírjuk azt
Valóban nem egyszerű, de nem is lehetetlen normális büfé- és hálókocsis rendszert fenntartani a vonatok egy részén.
Étkezőkocsi ablaka a Keleti pályaudvaron. - Forrás: MTI Fotó/Máthé Zoltán
De a magyar vasút javítás helyett inkább kinyírja a szolgáltatást. - írja az Index
A téli menetrendváltással egy időben a MÁV-Start drasztikusan visszavágja utasellátó üzletágát, ami azt jelenti, hogy a decembertől a nemzetközi vonatoknak is csak a kisebb részén találkozhatunk majd büfé-, illetve hálókocsikkal. A vasúttársaság szerint nemzetközi trendről van szó, az utasellátás csak kevés vonalon üzemeltethető nyereséggel, és mindennek a tetejébe még a migránsválság is betett az üzletnek. A szakszervezet viszont nem érti, hogyan lett a pár éve elvileg még jól menő rész pénznyelő. A szegmensben dolgozóknak kirúgás helyett átképzést ajánl a MÁV, de az érdekképviselet továbbra is leépítéstől tart.
Az utasellátás megnyirbálása miatt a VDSzSz vasutasszakszervezet sztrájkot is bejelentett, szerintük ugyanis bár a MÁV mást kommunikál, az átalakítás szükségképpen dolgozók csoportos leépítésével fog járni. Bárány Balázs, a szakszervezet alelnöke az Indexnek azt mondta, hiába az átképzési javaslat, nem életszerű, hogy a vendéglátós MÁV-alkalmazottaknak egyszer csak a vasutas szakmába ejtőernyőzzenek, és hogy eddig csak két ember fogadta el a felkínált alternatív lehetőséget.
A beharangozott munkabeszüntetés egyébként nem sikerült túl nagy volumenűre a MÁV tájékoztatása szerint,
kedden délután ötig "mindössze 1 (egy) fő lépett sztrájkba" a részleg 188 dolgozójából, majd ez a szám már kettőre szökkent.
Az étkezőkocsik esetében a leépülése szintén régi trend Magyarországon, ennek azonban nem feltétlen kellene így lennie. Enni a vonaton teljesen alap, akár pár órás utakon is gyorsan előkerülnek az alufóliából a rántott húsos szendvicsek és a zacskó chipsek, nehéz belátni, hogy miért ne lehetne jó ár-érték arányú büfészolgáltatás gazdaságosan fenntartani akár belföldi, akár nemzetközi járatokon. Ehhez képest azt látjuk, hogy az étkezőkocsik fokozatosan szinte kikoptak a hazai IC-kről, most pedig tovább nyirbálják a szegmenst.
Elég azonban megnézni a MÁV utasellátó által kínált éttermi szolgáltatást, és ár-érték arányban összevetni mondjuk a közeli cseh vagy osztrák vasúttársaság étlapjával, és rögtön világossá válik, hogy miért nem sikeres a magyar utasellátás hosszú vonatutakon sem:
a MÁV büfékocsija mellett nyilvánvalóan elszaladtak a gasztrotrendek, ráadásul megdöbbentően drága is.
Míg 7 euró körüli összegért a magyar vonaton gépsonkás-trappista sajtos reggelit kap az utas, ugyanennyiből a cseh vonaton borjú- vagy sertéssültet ehet valamilyen izgalmas körettel. A pofátlan magyar büfékocsis árazás egyértelmű jele annak, hogy valamit rosszul csinálnak az Utasellátó Központban, ha ezt a szolgáltatást még ennyiből sem tudják kihozni gazdaságosra, akkor valószínűleg több helyen szivárog (de lehet, hogy inkább ömlik) a pénz a rendszerből.
Minden jel arra utal tehát, hogy megfelelő árazással, költséghatékony működéssel és a trendeket követő menedzsmenttel a magyar vonatokon is életképes lehetne az utasellátás, de megint az történik, hogy ha valami rosszul működik, akkor azt nem megjavítják, hanem inkább kidobják a kukába úgy ahogy van.
