Ma nincs olyan szakértő, aki meg tudná mondani, hogy milyen hosszan és mennyire mélyen érinti az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni uniós szankció a magyar gazdaságot - tért ki a válaszadás elől a Népszava által megkérdezett gazdasági elemző. Magyarázatul hozzátette: egy nappal korábban még magát a háborút is elképzelhetetlennek tartotta a nyugati világ. Az biztos, hogy elmúlt években Magyarország, illetve az Orbán-kormány a többi uniós országhoz képest jobban elköteleződött Moszkva felé, illetve Vlagyimir Putyinnak, s ebből a szempontból nézve, nagyobb változások jöhetnek idehaza, mint más országokban. Az oroszországi áruforgalom nagy részét az energiahordozók teszik ki, míg Ukrajnával sokrétűbb a kereskedelem, de a kivitelünk a két országba nem éri el az öt százalékot. 

A Népszava igyekezett sorra venni azokat a magyar cégeket, projekteket, amelyeket szinte biztosan érintenek az Oroszország elleni szankciók. Az oroszok legnagyobb készülő gazdasági projektje a Paks-2 beruházás, amely orosz hitelből, orosz beruházásban valósulna meg. A hitelt biztosító orosz Vnyesekonombankot – kvázi az orosz fejlesztési bankot – az EU már a két szakadár ukrán terület megszállásért szankciós listára tette, de könnyen erre sorsra juthat a kivitelező Rosszatom is. A kivitelező már több éves csúszásban van még a tervekkel is, de az orosz agresszió miatt következő kormánynak újra kell gondolnia a függőségét az orosz energiacégektől. Az első nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy háború ide vagy oda, a kormány folytatná a beruházást.

Szintén kérdéses lehet Magyarországon – különösen egy kormányváltás esetén – az orosz kémbanknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bank (IBB) jövője. Az egykori KGST-bankot Moszkva az elmúlt években támasztotta fel tetszhalott állapotából, a székhelyét Budapestre helyezve. Az IBB egy tipikusan olyan ügylet, amelyben az Orbán-kormány szembehelyezkedett az EU és különösen az USA diplomáciájával amikor 2019-ben a bankról hozott törvényben diplomáciai védettséget adott a bank vezetőinek. Márky-Zay Péter az ellenzék miniszterelnök jelöltje épp e két zászlóshajó projektet említette, mondván, az ellenzék azt követeli, hogy Magyarország csatlakozzon az EU-szankcióihoz azzal, hogy felfüggeszti a Paks 2 beruházás engedélyezési eljárását, és kiutasítja a Budapestről a Nemzetközi Beruházási Bankot.

Orbán Viktor februári moszkvai vizitjén új Magyarországi orosz projektek is előkerültek, amelyek most hosszú időre zárójelbe kerülnek. Magyar és orosz kormány ekkor állapodott meg a - nyelvbotlásként is értelmezhető „a határainkon” -  a záhonyi vasúti fejlesztésekről, illetve a Záhonyt- Ausztriával összekötő, a fővárost elkerülő új vasútvonal építéséről, amin a keleti teherforgalom bonyolódhatna Nyugat-Európa felé. Vlagyimir Putyin a magyar miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón azt is megpendítette, hogy az orosz kormány kész lenne hitelezni a vasútvonal építésesét.

Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokban a legforróbb pont – az energiaszállításokat leszámítva – a Dunaferr helyzete. A dunaújvárosi acélmű tulajdonlásáért már évek óta folyik a harc ukrán és orosz üzleti körök között, ha az orosz tulajdonosok illetve mögöttük álló orosz bankok itteni tevékenységét megtiltja az Európai Unió, akkor a Dunaferr könnyen légüres térben találja magát és finanszírozás híján a cég működése is veszélybe kerülhet. Épp ezért ezen a ponton záros határidőn belül szükség lehet a magyar kormány beavatkozására, annak érdekében, hogy a cég ne szűnjön meg működni. (Népszava)