A koronavírus-járvány miatt elrendelt kényszerértékesítési és kilakoltatási tilalom feloldását követően gyors ütemben indult emelkedésnek az ingatlanárverések száma. Míg a moratórium miatt öt negyedéven át - 2021 I. - 2022 II. negyedévéig - szünetelt az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás, addig 2022 III. negyedévében már ismét jelentős számú végrehajtás történt, és a tavalyi év utolsó negyedéve sem jelentett kivételt.

A tavalyi harmadik negyedév 989 végrehajtási cselekménye a járvány előtti éveket idézi, amikor 2016 és 2019 között negyedéves átlagban 8-900 végrehajtás történt, a moratórium kezdetéig pedig öt év alatt közel 15 ezer.

Úgy tűnik tehát, hogy a moratórium során elhalasztott végrehajtásokat csak részben érvényesítették eddig, erre utal, hogy a 2022 második féléves számok bár megközelítették a korábbi értékeket, de érdemben nem haladták meg azokat.

Ami a végrehajtások összetételét illeti, legnagyobb arányban a lakóingatlan árverését követő birtokbaadás jelent meg, ebből fél év alatt több mint 900 darab történt, de 500 felett van a lakásügyben hozott határozatok végrehajtásainak a száma is, míg kisebb aránnyal, a 150-et közelíti az önkényesen elfoglalt lakások kiürítése. A bírósági végrehajtáson kívüli értékesítések száma elhanyagolható, és rendőri intézkedésre is mindössze négy alkalommal került sor.

A rezsiválság ellenére sincs nagy baj eddig

A vágtató infláció és az energiaválság ellenére azonban semmi nem látszódik egyelőre a magyarok anyagi helyzetének romlásából a korábban BAR-listának, ma KHR-nek hívott központi hitelinformációs rendszer decemberi számain, mint ahogy a szeptemberi banki nemteljesítési statisztikákon sem. Sőt: utoljára 2008-ban, a pénzügyi válság legelején tartottak számon olyan kevés mulasztást a lakossági KHR-ben, mint 2022 legvégén. A bankok lakossági hiteleinek mindössze 1,5%-a számít 90 napon túl késedelmesnek, idén azonban nagyon nehéz lesz elkerülni a helyzet romlását.

A KHR statisztikáihoz képest régebbiek a bankszektor MNB-től származó statisztikái: a legutóbbi számok a szeptember végi állapotot mutatják. Ez alapján a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek állománya 147,4 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén a bankrendszer belföldi hiteleknél, ami 2021 végéhez képest ugyan 30,8 milliárd forintos növekedés jelentett, e növekedésből 21,0 milliárd forint azonban az első negyedévre esett, ami a moratórium előző, tömeges részvétellel zajló szakaszának lezárulásából adódhatott. A rövidebb, 30-90 nap közötti késedelemmel bíró lakossági hitelek állománya szeptemberre a június végi 57,5 milliárd forintról 72,8 milliárd forintra nőtt ugyan, de ez még mindig alacsonyabb a március végi 77 milliárd forintnál. A 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya szeptember végén 1,5%, a 30-90 nap között késedelmeseké pedig 0,7% volt, mindkét szám elhanyagolható.

Harminc adásvételre jutott egy végrehajtás

A Duna House becslése szerint a tavalyi év második felében 50 726 lakóingatlan-adásvétel történt Magyarországon, amire 1584 végrehajtás jutott. Ez valamivel több mint 3 százalékos részesedés, vagyis minden harmincadik "normál" adásvételre jutott egy végrehajtás, ami magasabb, mint a járvány előtti években, 2016 és 2019 között ugyanis 2,1-2,5 százalék volt ennek aránya.

(Portfolio)