Leszavazhatják a finn eurót
A finn parlament jövőre napirendre tűzheti a kérdést, hogy az ország elhagyja-e az euróövezetet – mondta egy vezető országgyűlési tisztviselő hétfőn a Reutersnek.
Vita lesz, de egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy Finnország búcsút mondana a közös európai pénznek - Forrás: BELGA/AFP/Jonas Hamers
Noha nem túl valószínű, hogy ennek eredményeként Finnország valóban búcsút mond a közös pénznek, a vita mindenképpen rávilágít a finn polgárok elégedetlenségére a gazdaság teljesítményével kapcsolatban - írja az Investor.
Az ügy előzménye egy állampolgári petíció, amely elérte a szükséges 50 ezer aláírást, és ennek következtében a szabályok szerintmuszáj tárgyalnia a parlamentnek a témát.Valószínűleg ez az első hasonló jellegű kezdeményezés a 19 eurózóna-tagállamban.
A következő év elején ellenőrizhetik az aláírásokat, és néhány hónappal később jöhet a vita – mondta a Reutersnek Maija-Leena Paavola, aki segíti a parlamenti törvénykezést. A petíció egyébként, melyet január közepéig lehet aláírni, népszavazást követelne az eurózóna-tagságról, de erre csak akkor van lehetőség, ha ezt a parlament is támogatja.
Támogatás és kiábrándultság
A kezdeményezés ellenére az Eurobarometer e havi felmérése szerint a finnek 64 százaléka támogatja a közös valutát, noha ez alacsonyabb, mint a tavalyi 69 százalékos arány. Mindazonáltal az is tény, hogy a skandináv ország igen komoly gazdasági nehézségekkel küzd, és jelenleg bármely más euróövezeti államnál rosszabb teljesítményt mutat.
A finnek egy része úgy véli, hogy amennyiben visszaállítanák a márkát, az javítaná a gazdasági kilátásokat,többek között az önálló kamatpolitikán keresztül. Amellett, hogy a kilépés támogatói a szomszédos Svédországot hozzák fel példaként, amely nem tagja az euróövezetnek, arra is utalnak, hogy a márka leértékelése például olcsóbbá teheti a finn exportot.
A svéd gazdaság 2008 óta 8 százalékkal bővült, míg a miénk 6 százalékkal zsugorodott"– mondta Paavo Vayrynen, az Európai Parlament finn tagja, aki elindította a kezdeményezést.
„Ez megfelelő idő arra, hogy szélesebb vita induljon arról, vajon továbbra is az eurózónában maradjunk-e, vagy sem" – tette hozzá. A veterán Vayrynen az egyik kormányzó párt, a Centrumpárt tagja, és arról ismert, hogy ellenzi a szélesebb körű európai integrációt.
„Fixit"
A jobbközép kormány komoly harcot vív azért, hogy kiegyensúlyozza az államháztartást, és javítsa az export versenyképességét egyfajta „belső leértékelésen" keresztül. Ennek keretében például csökkentik a dolgozók szabadságait, illetve egyéb támogatásokat is visszafognak – a szakszervezetek ellenállása mellett.
A finnek egyébként 1992 előtt újra és újra leértékelték a márkát, hogy javítsák az export versenyképességét. Mindazonáltal politikailag semmiképpen nem lesz egyszerű a helyzet, mivela koalíciós kormány a programjában elkötelezettségét fejezte ki az eurózóna-tagsággal kapcsolatbanaz „euróövezet stabilitásának elősegítése érdekében."
Ezzel párhuzamosan azonban számos közgazdász támogatná a „Fixitet", vagyis az euró elhagyását. Az euróval szemben kritikus finn EuroThinkTank csoport nemrég kiadott jelentése például úgy számol, hogya közös valuta elhagyása mintegy 20 milliárd eurós egyszeri költséggel járnaFinnország számára, de hosszú távon lenne értelme a lépésnek.
„A kilépés nem volna egyszerű, de abból a szempontból kell nézni, hogy miként segítené a GDP növekedését" – hangsúlyozta Vesa Kanniainen, a Helsinki Egyetem közgazdász professzora, aki tagja a csoportnak.
